Egy szórakozott profi

Első ránézésre egy teljesen átlagos, jókedvű, játékos, kicsit talán hóbortos, labdamániás kutyának tűnik, aki ha megérzi az idegenen a nyitottságot, a közeledést, egyből kezdeményez, ugrik, nyalakszik, és várja, hogy kezdődjön a játék. Symba valóban játékos, de ha munkáról van szó, nem ismer lehetetlent, ráadásul bekerült a világ elitjébe, ma már a legjobb 60 mentőkutya között tartják számon. A Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség vizsgáján romkutatásban ősszel kiemelt minősítést kapott, ezzel nemzetközi bevetéseken is dolgozhat.

Gazdája, Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetője szerint fontos, hogy ezek a speciális tudású kutyák a hétköznapokon úgy éljenek, mint átlagos társaik. Symba is gyakran alszik kanapén, a kertben jellemzően a nevét sem tudja, ha viszont bevetés van, akkor keményen dolgozik. Egy nagyon komoly minősítésen kellett megfelelnie ahhoz, hogy a csúcsra kerüljön. Ezen a ponton azonban nem lehet hátradőlni, mivel Symba is hajlamos arra, hogy elfelejt bizonyos dolgokat, vagy éppen újfajta felfogásban akarja végrehajtani a feladatokat, így ez egy folyamatos tréning, egy állandó munka.

Symba most öt éves, kilenc hetes volt, amikor foglalkozni kezdtek vele, de az első másfél évben csak játékos formában, mivel fontos, hogy a kutya tényleg kutya maradjon, nem lehet belőle gépet csinálni. A szolgálatnál az a jellemző, hogy az ebek két-három éves korukban szerzik meg az első nemzetközi minősítésüket, aztán szépen lassan lépdelnek felfelé a szamárlétrán, miközben viszik őket a bevetésekre.

Kemény vizsgák

A legkomolyabb megmérettetések sem csak a kutyáról szólnak, ugyanúgy a kutyavezetőkről. Rengeteg múlik az összhangon, a kutyavezetők pedig elméletből is vizsgáznak: nemzetközi mentési irányelvekből, kötéltechnikákból, elsősegélyből. De a legnehezebb kétségtelenül a gyakorlati oldal. Ugyanis egy szimulációs terepen, ahol romok vannak, különféle katasztrófahelyzeteket, földrengést, gázrobbanást igyekeznek modellezni, tábort kell építeniük, és várni a riasztásra. A vizsgázók nem tudják, hogy mikor kerül rájuk a sor, mi lesz a feladat, mit, kit kell megtalálni. Ráadásul a novemberi vizsga nehezített körülmények között zajlott.

Először az eső esett, majd megindult a havazás. Hidegben, hóesésben pedig a kutyák is teljesen máshogy teljesítenek, a jeges romokon bizonytalanabbá válik a mozgásuk, nehezebb a nyomkeresés, másként terjednek az árulkodó szagok, melyek vezetik őket. Ha egy mentőkutya nyomra bukkan, akkor először ugatással jelez, majd kaparni kezd. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a keresett személy közvetlenül ott lehet alattuk, mert elképzelhető, hogy a szagok egy csövön áramlanak, akár 20-30 méterrel távolabbról. Ilyenkor rengeteg múlik a műszaki mentőcsapaton.

Symba, amióta megszerezte az első vizsgáját, több száz bevetésen vett részt itthon. A leggyakrabban eltűntek után kutatott, de keresett sérülteket robbanás helyszínén is.

Négylábú specialisták

Akad olyan állat, akinek a feladata csak a holttestek utáni kutatás, van olyan, aki csak tűzvizsgálatoknál segít, és van olyan, akit nyomkeresésnél vetnek be. Az ebek szaglása 200 ezerszer jobb az emberénél, ezért nélkülözhetetlenek a mentésnél. A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnál 23 kutya áll folyamatosan készenlétben. A csapat – a szerződésük értelmében – a riasztás után egy órával meg kell kezdeniük a munkát.

Tornateremből a speciális mentőkhöz

Balázs László eredetileg testnevelőnek készült, aztán később jött rá, hogy jobban érdekli a katasztrófavédelem, a mentés, és a kutyák. Elvégezte az ezzel kapcsolatos képzést, dolgozott a vízimentőknél és a tűzoltóság keresőkutyás szolgálatánál is. Utána került a Pest megyei csoporthoz. Számtalan katasztrófa sújtotta helyszínen megfordult, az egyik leginkább emberpróbáló bevetés az indonéziai földrengés utáni munka volt.

Időnként a nyugdíjasok is dolgoznak

Balázs László azt mondja: nincs egyértelmű protokoll arra, hogy mikor nyugdíjaznak egy mentőkutyát. Addig dolgoznak vele, amíg a kutyának kedve van hozzá. De kifejezetten törekednek arra, hogy békés, nyugodt és teljes öregkoruk legyen. László másik kutyája, Aqua már 12 éves. Ő már szinte mohikán, de azért még mindig előfordul, hogy egy-egy bevetésen ott van, az elmúlt év végén például egy tűzvizsgálat során égésgyorsító anyagokat keresett a helyszínen.  Symba előtt a szolgálat több kutyája is bekerült az elitklubba, tavasszal Drazsé, korábban pedig Roger, Liza és Aqua is jól vette az akadályokat a legnehezebb minősítőn.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megszállott gazdi nélkül nincs jó mentőkutya

Náluk is folyamatos az utánpótlás, az elmúlt év végén három kiskutyát indítottak el ezen a rögös úton. Hazudik, aki azt állítja, hogy egy 9 hetes kölyökről meg tudja mondani, évek múlva jó mentőkutya lesz-e belőle. A szolgálatnál odafigyelnek arra, hogy a kiválasztott kölyök lehetőleg munkakutyáktól származzon. A másik fontos szempont, hogy a kutya szinte mindig motiválható legyen valamivel. Az első hónapokban sok múlik azon, hogy milyen kapcsolat alakul ki az állat és a kutyavezető között, ez akár évekre előre is meghatározhatja a munkát. És egyáltalán nem olcsó mulatságról van szó. Balázs Lászlóék egyszer kiszámolták: egy mentőkutya folyamatos képzése, gondozása, ellátása, vizsgáztatása éves szinten 1,2 millió forintba kerül. Ez csak az anyagi oldal. Nem lehet megfeledkezni a türelemről, a rengeteg ráfordított időről, hiszen a sikerekhez napi 3-4 óra gyakorlásra, tréningre van szükség. Ehhez pedig megszállottság is kell, ráadásul nem is kevés, hiszen a munka rengeteg áldozattal jár – teszi hozzá a szolgálat vezetője.