A szakmát is megosztja az a gyakorlat, ami jellemzően néhány észak-európai állatkertben terjedt el. Ha fennáll egy-egy faj esetében a beltenyészet veszélye, akkor az utódoknak nem feltétlenül keresnek helyet másik állatkertben, hanem megölik őlet. Ezt egyáltalán nem titkolják. Olyannyira nem leplezik, hogy még oktatóprogramokat is szerveznek, amely során gyerekek és a sajtó előtt felboncolják a tetemeket. A legtöbb európai állatkert nem támogatja ezt a módszert, szerintük az ilyen programok megosztják a közvéleményt, és rombolják az állatszeretettel kapcsolatos képet. Általában az a jellemző, hogy az állatokat elcserélik és másutt keresnek nekik helyet.

Mariust nem sikerült megmenteni

2014-ben bejárták a nemzetközi sajtót azok a képek és videók, amiken Marius, a kölyökzsiráf feldarabolása látható a Koppenhágai állatkertben. Állatvédők hangos tiltakozásba kezdtek, több ezren írtak alá egy online petíciót a zsiráf érdekében, sőt az utolsó napokban több külföldi állatkert és vadaspark is bejelentkezett, hogy szívesen elhelyezné Mariust, a koppenhágai intézmény nem adta oda a 18 hónapos kölyköt. Miután a zsiráfot megölték, rendhagyó biológiaórát hirdettek, melyen iskolások és családok vettek részt. A tetemet felboncolták, gyakorlatilag megmutatták, hogy néz ki „egy ilyen állat belülről”, majd a maradványokat az állatkert oroszlánjai kapták meg.

Az igazgató szerint az állomány egészsége az első

A tudományos igazgató azzal indokolta a döntést, hogy meg kellett akadályozniuk a beltenyészet kialakulását, és gondoskodniuk kellett arról, hogy a szaporulat egészséges és genetikailag tiszta maradjon. Az intézmény vezetőjét akkor több nemzetközi hírcsatorna is élő adásban kérdezte az esetről. Bengt Holst úgy nyilatkozott, hogy ezek a bemutatók egyáltalán nem kegyetlenek, sokkal inkább a természetről szólnak, a tiltakozási hullámot és a felháborodást pedig álszentnek nevezte. Hozzátette, hogy ő maga is minden nap állatokkal dolgozik, és szereti az állatokat. A legfontosabb az volt, hogy megóvják a zsiráfállomány egészségét.

Kitért arra, hogy ezzel kapcsolatban az Európai Állatkertek ás Akváriumok Szövetsége meglehetősen szigorú szabályokat ír elő: az állatok hosszú távú fennmaradása érdekében olyan állatokat kell kiválasztani a fajmentő programokban, amelyek a legjobb génekkel bírnak. Holst akkor azt is elmondta, hogy emiatt évente általában 20-30 állattal kell végezniük.

Oroszlánt is altattak

Nem sokkal Marius megölése után négy oroszlánt is elaltatott a koppenhágai állatkert arra hivatkozva, hogy a tenyészprogram keretében egy új hím érkezik hozzájuk. A nyilatkozatuk szerint azért kellett elaltatni őket, mert a két kölyökkel amúgy is végzett volna az új hím, a két kifejlett példány pedig csak a helyet foglalta volna az utódok elől. Azt is közölték, hogy próbálták a falkát más állatkertben elhelyezni, de ez nem sikerült.

Ennél az esetnél nem szerveztek nyilvános oktatóprogramokat, feltehetőleg azért, mert akkoriban Marius még mindig téma volt a sajtóban, az állatvédők pedig továbbra is felháborodásuknak adtak hangot.

Odenseben megmutatták, milyen egy oroszlán belülről

A koppenhágai gyakorlatot az elmúlt év végén szintén egy dán állatkert folytatta. Odenseben egy oroszlánt vettek ki társai közül, végeztek vele, aztán felboncolták – szintén nagyközönség előtt. Több száz iskolás érkezett a bemutatóra, akik testközelből nézték végig az előadást. Közülük sokan nehezen bírták a látványt. A felháborodás és a tiltakozás ennél az esetnél sem maradt el, ugyanakkor voltak, akik azt mondták: szükség van az ilyen tudományos programokra. Egy apa arról beszélt: a gyerekeknek fontos, hogy megtudják, milyen az állatok testfelépítése, ahogy fogalmaz, milyenek belülről. Egy anyuka azt mondta, hogy ő farmon nőtt fel, és semmi kivetnivalót nem talál az állatkert programjaiban. Egy harmadik látogató szerint pedig aki nem bírja a látványt, annak nem kell eljönnie.

A természet nem egy csillámporos rajzfilm

A dán állatkertek szakemberei az elmúlt években többször is azt nyilatkozták, hogy nem jó, ha a gyerekek a rajzfilmek csillámporos világa alapján szereznek ismereteket a vadon élő állatokról, időben meg kell ismerkedniük a nyersebb valósággal, a természet törvényeivel.