Bereki csend

Ha a Balaton déli partja felől közelít az ember, kicsit keringeni kell a környéken. Fonyódtól mindössze hét kilométer a távolság, de egy közel harminc kilométeres kört le kell írni, ha Csisztapuszta az úti cél. Ezekben a téli hetekben az első, amire felfigyelsz, miután kiszálltál az autóból a csend, méghozzá a hatalmas csend. A másik, ami rögtön magával ragad, a panoráma. Nyugat és dél felé a Somogyi-dombság lankái nyúlnak el, észak felé a két fonyódi hegy, háttérben az északi part tanúhegyeivel.

Kicsit retro, de nagyon családias

Csisztafürdő Buzsákhoz tartozik. Egy keskeny betonút vezet ki a településről a fürdőhöz, amit egészen apró telkek és nyaralók vesznek körbe. A fából épült sátorházak, kicsi téglaépületek szinte az egész telket elfoglalják. Ilyenkor még teljes nyugi van, tömeg sincs. Nem megy teljes kapacitással a fürdő sem, télen néhány medencével és délutáni nyitvatartással üzemelnek.

Több fejlesztés is történt az elmúlt években, de a fürdő még mindig megőrizte régi hangulatát. A medencék mellett áll egy hosszú, tornácos, oszlopos épület, amit még a 60-as években húztak fel. Hamarosan elbontják, mert sok a baj vele, és már nem nagyon illik a képbe. De nyaranta azért csíkos napernyők szép számmal vannak a medencék környékén.

Két évvel ezelőtt készült egy új szárny, ahol egy beltéri medence kapott helyet öltözőkkel, pihenőkkel. Kint négy kisebb-nagyobb félig fedett ülőmedence található, melyekbe 34-40 fokos vizet töltenek. Az ásványi anyagokban nagyon gazdag és kénes csisztai vizet 2006-ban gyógyvízzé nyilvánították, a vizsgálatok szerint elsősorban mozgásszervi megbetegedésekre jó. 42 fokosan tör a felszínre, így visszahűteni sem kell. Jó tíz évvel ezelőtt új kutat fúrtak, mivel a régi kút vize kezdett olajosodni, azóta azonban nincs ilyen probléma.

Főleg pályázatokból fejlesztettek az elmúlt években, hasonlót terveznek a jövőben is. Az üzemeltető gyermek- és úszómedencét is építene. Csisztafürdőn alapvetően a családokra számítanak.

Az 50-es évek közepén olajat kerestek a Berekben. Sok helyen fúrtak a munkások, 1956-ban azonban olaj helyett meleg termálvíz tört a felszínre. Mivel nem nagyon volt úthálózat, a kút környékét csak nehezen lehetett megközelíteni. Egy ’56-os fotó tanúsága szerint mezőgazdasági kultúrák között gödrökben, mélyedésekben gyűjtötték össze a vizet, a helyiek, környékbeliek ezekben mártóztak meg. De sokan jöttek ide akkoriban a kisvasúttal.

A fürdőt szinte körbeveszi a láp

Régen ez a rész a Balaton egyik árterületi öble volt, melyet gyakran öntött el a víz. Az 1850-es években gyakorta hullámzott itt a Balaton. Aztán megkezdődött a láp lecsapolása, és a magasabb területek szárazra kerültek. A Tüskevárból is ismert különleges vízi világból mára nem sok maradt meg. Egy 1500 hektáros fokozottan védett terület őrzi a régi táj hangulatát és értékeit, ahová izgalmas ökotúrákat szerveznek tavasztól őszig.

Hirdetés

Csisztára egyelőre nem jár a vonat

A 90-es években még sokan jöttek pancsolni a Balatonfenyvesről induló kisvasút zötykölődő szerelvényeivel. Erre régóta nincs lehetőség, mivel ezt a szárnyvonalat – akárcsak a táskait – leállították, a pálya ugyanis súlyosan megrongálódott, és 2000 környékén többször kisiklottak a kocsik. A nyomvonal a legtöbb helyen még megvan, de közlekedésre alkalmatlan. Állítólag tervezik az újraindítást.

A somogyszentpáli szakaszt 2002-ben felújították, több helyen kicserélték a síneket, tavasztól őszig csak errefelé van menetrendszerinti közlekedés. A 14 kilométeres utat 25 km/órás sebességgel nagyjából 40 perc alatt teszik meg a szerelvények, melyek érintik a központi főmajort és elhaladnak a berek hangulatos, gazdag állat- és növényvilággal rendelkező vizes, mocsara élőhelyei mellett.

A nagybereki kisvasút építését 1950-ben kezdték meg. Jelentős, közel 100 kilométeres hálózatot terveztek, mely az Állami Gazdaság igényeit szolgálta ki. A lecsapolás után ugyanis főleg cukorrépát és kendert akartak termeszteni a területen. A teherforgalom 1952-ben indult meg. Hamar kiderült, hogy személyszállító vonatokra is szükség lesz, hiszen utak híján valahogy mozgatni kellett a Berek majorságainak lakosságát. 1955-től már menetrendszerinti személyvonatok is közlekedtek a hálózaton.