Szűk, keskeny, 3-4 emeletes épületek. Ha megpillantod a házakat, először valószínűleg Amszterdam ugrik be, pedig a Karib-tenger déli részén, Willemstadban, Curacao fővárosában állnak.

Viharos múlt

A kikötőváros történelmi negyedében nem csak a holland stílus a jellemző, sok épület a spanyol építészet jegyeit is magán viseli. A különleges keveredés a gyarmatosítás korával magyarázható.

A spanyolok 1499-ben fedezték fel a szigetet a Karib-tenger déli részén, a hódítók az őslakosságot szinte teljesen kiirtották. A 135 éven át tartó spanyol uralmat a hollandok törték meg, ám a sziget történetét továbbra is átszőtte a kegyetlenség. Az 1600-as években ugyanis a rabszolgakereskedelem egyik központja lett.

A következő évszázad kifejezetten mozgalmas volt Curacao életében, a szigetre ugyanis hol az angolok, hol a franciák, hol a hollandok tették rá a kezüket, és miközben folyamatosan gazdát cserélt, a rabszolgák is fellázadtak. A helyzet aztán az 1800-as években rendeződött. A birtokos ekkor ismét Hollandia lett, és a század közepén a rabszolgákat is felszabadították.

Menjünk vagy maradjunk?

A sziget függetlensége többször volt téma a XX. században. 1954-ben önálló kormányzata lett Curacaonak, 30 évvel később elfogadták a sziget himnuszát és lobogóját, viszont többszöri népszavazás után sem szakadtak el teljes mértékben Hollandiától, csak a Kis-Antillákon belüli önállóság mellett döntöttek. Jelenleg is a Holland Királyság egyik társult állama.

Színes főváros

Willemstadban legalább annyira színes épületeket találni, mint Portoban. A mai főváros egyik kerülete Punda, amit a hollandok alapítottak, miután elfoglalták a szigetet és kiűzték a spanyolokat.

A történelmi belváros hangulata a gyarmatosítás korát idézi. A 4-500 éves épületeket sikeresen helyreállították és jól karbantartják, éjszaka dögös díszkivilágítást is kapnak, nem véletlen, hogy ez a turisták egyik legkedveltebb negyede.

A történelmi centrum és a kikötő bejárata egyébként az UNESCO döntése értelmében a Világörökség részét képezi.

Curacao kikötője fontos szerepet játszott az évszázadok során. Nemcsak a rabszolgakereskedelem idején bonyolított nagy forgalmat, hanem az 1900-as években is. Ekkor már az olaj miatt. Venezuelában kiterjedt olajmezőket fedeztek fel és az a döntés született, hogy a szigeten finomító épül.