A TOP5 barcelonai látnivaló között szerepel a város felett bő száz évvel ezelőtt épült Güell park. Különleges formák, meseszerű házikók, girbegurba és lágy vonalak, rengeteg mozaik és csempe. Ma egy különleges közpark, pedig Gaudi eredetileg lakónegyednek álmodta meg. A baj csak az volt, hogy senki nem akart ideköltözni.

Hirdetés

Mesevilág a város fölött

Eddig akárhányszor Barcelonában jártam, egyszer sem hagytam ki a Güell parkot. Nem azért, mert rajongok a frekventált látványosságokért, hanem azért, mert imádom a park hangulatát. Jó üldögélni a színes, csempés padokon és csak nézni a várost, nézni az embereket. Egy kis mesevilág tárul az ember elé, miután felkaptatott a dombon, az egyik kórház melletti utcában, és az utolsó szakaszon felvitette magát a mozgólépcsőn. Tornyos házikók, amiket mintha cukormázzal öntöttek volna le, buja mediterrán növényzet, árusok kavalkádja, rengeteg színes mozaik és csempe, pazar panoráma, különleges építészeti megoldások, barlangszerű folyosók – ezek keveréke adja a 100 éves park hangulatát.

Lakónegyed lett volna

A terveket Eusebio Güell rendelte meg Gauditól, miután a mágnás egy angol tájkert nagy rajongója lett. Azt szerette volna, hogy jöjjön létre egy különleges külvárosi lakónegyed, vagy ha úgy tetszik, egy lakótelep Barcelona szélén. Gaudi ennek megfelelően látott hozzá a munkához. A Güell park építése 1900-ban kezdődött, a házakra azonban nem akadt vevő, és a városvezetés sem támogatta az elképzelést. Sokan furcsának tartották a mester művészetét, és nem akartak a megszokottól igencsak eltérő házakban lakni, nem tudták értelmezni, hogy a központi lépcső környékén mit keresnek színes csempékkel borított gyíkok, sárkányok, miért díszítik gombaformájú építmények a környéket. Nem meglepő, hogy Salvador Dalí viszont imádta a helyet, főleg a hatalmas teraszt.

Gaudi nagyjából 50 házat álmodott meg, de csak néhány készült el, az egyikbe végül ő maga költözött be Güell javaslatára. Szolgáltatások is kerültek volna a 14 hektáros lakónegyedbe, a park központi részén található robosztus oszlopcsarnok – mely a színpompás teraszt tartja – a piacnak adott volna otthont. A park építése végül 1914-ben fejeződött be. Az el nem készült lakótelepből aztán az évtizedek során Barcelona elsőszámú turistalátványossága lett.

A Güell park a világörökség részét képezi, az UNESCO 1984-ben vette fel a listára. A terület 17 hektáros. Órákon át lehet barangolni a hatalmas parkban. Gaudi egykori lakóházában múzeum működik.

Hirdetés

Érdemes előre jegyet venni

Korábban a park teljes területe még ingyenesen látogatható volt, azonban pár évvel ezelőtt változtattak ezen. A központi rész, ahol a különleges látnivalók vannak, a hatalmas terhelés miatt fizetőssé vált. A külső területen a nyitvatartási időben továbbra is jegy nélkül lehet sétálgatni, üldögélni. A park szívébe szóló jegyet viszont érdemes előre megváltani, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy ha délelőtt odamegyünk, aznapra már nem kapunk belépőt, vagy nagyon sokat kell várni. Ennek pedig az az oka, hogy egyszerre csak 4-500 ember tartózkodhat odabent.

A Güell park honlapján elővételben is megválthatjuk a jegyeket, kiválaszthatjuk a nekünk megfelelő időpontot, az a fontos, hogy pontosan érkezzünk a beléptető pontokhoz. Ha már bejutottunk, bármeddig flangálhatunk a terasz környékén, a jegyet viszont őrizzük meg, mivel kilépéskor is kérik.

Anotni Gaudi a katalánok egyik leghíresebb, ha nem a leghíresebb építésze. Még nem volt diplomája, amikor Barcelona városvezetői több beruházást is rábíztak. A katalán fővárosban mintegy 10 világhírű épület őrzi emlékét. A leghíresebbek a Sagrada Familia, ami még mindig nem készült el, a Casa Battlo vagy a Casa Milá. De az ő nevéhez fűződik a Barcelona közelében található montserrati kolostor bővítése is.

1927 nyarán épp az egyik építkezésre sietett, amikor elütötte egy villamos. Néhány nappal később halt meg. A Sagrada Familia kriptájában temették el. Úgy tartotta: „A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk!”