Magyarországról hosszú időre eltűntek a ragadozók. Száz évig farkasunk sem volt, levadászták, irtották őket. Tartottak tőlük a gazdálkodók is, ezért csapdákat állítottak. Ez nem magyar specialitás, szinte egész Európából száműztük őket. De medvével sem nagyon lehetett nálunk találkozni az 1870-es évek után. Az utóbbi évtizedekben, és főleg az utóbbi években azonban fordult a kocka. A farkasok újból megjelentek Magyarország északi területein, és néhány példány megtelepedett a magyar-szlovák határ közelében húzódó erdőségekben.

Hirdetés

Beszédes nyomok az erdőben

A Bükki Nemzeti Parkban is él már több farkas, az állatok mozgását folyamatosan figyelemmel kísérik az itt dolgozó természetvédelmi szakemberek. Keresik a lábnyomokat, ürülékmintákat gyűjtenek be elemzésre, és mozgásérzékelős fotócsapdákat helyeznek el az erdő mélyén. Az elmúlt évben megszaporodott az észlelések száma, a fotócsapdák számtalan alkalommal készítettek látványos felvételeket a hegyekben kóborló falkáról. A természetvédelmi őrök több helyen jól tudják követni az állatok vonulását, és nagyjából rekonstruálni is tudják, hogy egy-egy ponton mit csinálhattak a falkatagok.

A nyomok alapján a farkasok meglehetősen nagy területen barangolnak, jobbára azokon a kevésbé frekventált, nyugodt helyeken fordulnak elő, ahol jellemzően kicsi a forgalom, és ahol nem találkoznak emberrel. De találtak már nyomot fakitermelések környékén is, természetesen az állatok csak akkor merészkednek ide, amikor már befejeződött a munka. A szakemberek szerint a falka zsákmányszerzése a park nagyobb részén zavartalan. Az erdőjáró turistáknak pedig attól nem kell tartaniuk, hogy kirándulás közben egyszer csak összefutnak a ragadozókkal.

Nagyjából tízen lehetnek

A megfigyelésekből az már látható, hogy a farkasok nemcsak megtelepedtek a Bükkben, de szaporodnak is. Azt viszont nehéz pontosan meghatározni, hány állat élhet a területen. A falka jelenléte egyértelmű, de vannak olyan egyedek is, akik valamiért elhagyták a többieket. Innen pedig nincs visszaút. Ha egy farkast valamiért kivernek, elűznek a többiek, vagy ő maga dönt úgy, hogy külön utakat jár, már sosem térhet vissza régi társaihoz. A becslések szerint 8-10 állat élhet a Bükkben.

A biológusok és zoológusok úgy vélik: a farkas nem fogja az egész országot meghódítani, mivel nincsenek összefüggő erdőségek. Az azonban biztos, hogy az északi területeken jól érzi magát. A Bükki Nemzeti Parkban sem tartanak attól, hogy a farkasok száma robbanásszerű növekedésnek indulna a jövőben. Az állomány bővülése egy nagyon lassú folyamat lesz, mivel a falka rendkívül sérülékeny, és nem kizárt, hogy az új szaporulatból néhány példány elpusztul. A Bükki Nemzeti Park a farkasok stabil jelenlétére számít.

A Bükki Nemzeti Park munkatársai számtalan helyre telepítettek fotócsapdát az erdő mélyén, nem régiben minisztériumi keretből 15 új kamerát helyeztek ki a fákra. A természetvédelmi szakemberek hónapról hónapra ellenőrzik a kamerákat és kielemzik a felvételeket.

A farkassal való találkozástól nem kell tartani és felesleges azzal a céllal az erődbe menni, hogy izgalmas farkasos fotókat fogunk készíteni – hangoztatják a szakemberek, akik szerint a ragadozók annál sokkal jobban tartanak az embertől, hogy a közelébe merészkedjenek.

A Bükki mellett az Aggteleki Nemzeti Parkban is rendszeresek az észlelések. Az elmúlt években több állatot sikerült itt is megörökíteni a fotócsapdák segítségével. Az egyik leghíresebb farkasuk Zselyke, aki tavaly odasettenkedett a kamerához, pózolt egyet, majd elegánsan távozott és eltűnt a fák között.

Ökológiai szolgáltató

A ragadozókra hasznos erdészeti és vadgazdálkodási ökológiai szolgáltatóként tekintenek a kutatók. Mint mondják: egyrészt átmozgatják a vadállományt, így komoly szerepük van az erdő természetszerű felújulásában, hiszen a patások a rágással és a taposással degradálják a területeket, emellett besegíthetnek egy értékesebb vadállomány kialakulásában is, hiszen alapvetően a gyengébb, beteg egyedeket vadásszák le. A vadászok ugyanakkor ezzel nem feltétlenül értenek egyet, nemcsak nálunk, több európai államban is komoly viták vannak a vadászok és a természetvédők között a ragadozókkal kapcsolatban. Németországban nem régiben több régióban kértek kilövési engedélyt a farkasokra, ezt azonban a hatóságok nem adták meg, mivel fokozottan védett fajról van szó.

Európai konfliktuskezelés

Európa több országában már rájöttek arra, hogy szükség van a társadalmi konfliktuskezelésre és a farkasok népszerűsítésére. Németországban az első farkasokra valamikor a kétezres évek elején figyeltek fel az ökológusok. A becslések szerint legalább négy tucat falka élhet az ország viszonylag háborítatlan erdeiben. A németek most azt tervezik, hogy létrehoznak egy állami farkasközpontot, amelynek elsődleges feladata a tájékoztatás, a tanácsadás, a konfliktuskezelés és a közvetítés lesz a gazdálkodók és a természetvédők között. De élen jár ebben Olaszország is, ahol speciális kártérítési rendszert dolgoztak ki az állattartóknak. Ennek lényege, hogy az a gazda, akinek egy-egy állatát megölik, elviszik a farkasok, hasonló korú jószágot kap az államtól.