Akár egy kis velencei, vagy hamburgi hangulatot is áraszthatna Budapest, ha az 1800-as évek második felében megvalósulnak Reitter Ferenc tervei. Vagy mégsem? A kor híres mérnöke ugyanis hajózható csatornát álmodott a mai Nagykörút helyére. De miért nem valósult meg?

Reitter bevezette volna a vizet a Nagykörútra

A terv nemcsak elméletben létezett, hanem papíron is. Sőt látványtervek is készültek az 1800-as években. Az egyik kép alatt a következő olvasható: „A javaslott pesti csatorna, a mentében építendő városrész eszmény-képével.” A csatorna partján 4-5 emeletes házak emelkednek, a csatornán pedig gőzhajók közlekednek. 1868-ban pattant ki az ötlet Reitter Ferenc fejéből, az ő tervei szerint 12 híd ívelt volna át a mesterséges folyó felett. Kétségtelenül lettek volna elegáns, sőt grandiózus lakóházak a mai Margithíd környékén, de a beruházás inkább az ipart szolgálta volna.

Építészek és vízügyi szakemberek szerint nem véletlen, hogy nem valósult meg ez a mai szemmel is gigaberuházásnak számító elképzelés. A főváros annak idején a csatorna kialakítására a Duna-szabályozás részeként tekintett, és úgy gondolta, az építkezést az államnak kellene finanszíroznia, a városra pedig csak egy viszonylag kis összeg jutna. Az állam viszont azt mondta: a csatorna Pestnek hozna hasznot, így nem állja a költségeket. Elkezdődött az egymásra mutogatás, aztán a tervek szépen lassan feledésbe merültek, és Reitter is búcsút intett az elképzelésnek.

Az egyik cél is az volt, hogy az akkor a külvároshoz tartozó iparterületeknek ne csak vasúti kapcsolatuk legyen, hanem közvetlenül elérhetőek legyenek a Dunáról. Nem kizárt, hogy a mai Blahán ma nem polgári házak állnának, hanem régi gyárépületek, és azon tanakodnának a városfejlesztők, hogy mit lehet kezdeni a százéves malomépületekkel, hogyan lehet azokat megőrizni és ügyesen hasznosítani. A beruházás ahhoz túl drága lett volna, hogy csak úgy hajókázzunk a város szélén, az iparosok pedig valószínűleg azért nem akartak beszállni a költségekbe, mivel már akkoriban is kifelé, például Újpest felé terjeszkedtek a gyárosok.

Évtizedekig tartott a Nagykörút építése

A mai Nagykörút hossza több, mint 4 kilométer. 1872-ben kezdték építeni, és amíg elnyerte nagyjából végleges formáját, több mint 30 év telt el, az utolsó munkálatok 1906-ban fejeződtek be. Bizonyos szempontból kínkeserves építkezés volt ez, amit két elhúzódó válság is hátráltatott.

Az első villamosjárat 1887-ben indult el a Nyugati tér és a Király utca között, a szakaszt aztán folyamatosan bővítették. Ma a Nagykörúton húzódik Európa legforgalmasabb villamosvonala, amit naponta mintegy 200 ezren használnak. Az idén 120 éves Nagykörút megalkotói a 19. századi Európa trendjeit meglovagolva egy olyan egyedi struktúrát hoztak létre, amely ma is aktív része a városszerkezetnek.

Csatorna helyett széles körutak és sugárutak

Reitter kötődött a vízhez. A csatornáról szóló tervei előtt az ő elképzelése alapján született meg a pesti rakpart egy szakasza. De Andrássy Gyula gróf a fővárosi fejlesztések átfogó tervét is látni szerette volna. A felkérésnek az volt a célja, hogy Reitter olyan javaslatot tegyen az asztalra, olyan beruházások valósuljanak meg, melyek alkalmassá teszik Pestet arra, hogy a történelmi Magyarország fővárosa lehessen. Reitter végül a fő vonalakat tűzte ki, az ő javaslata volt, amit Andrássy is erőteljesen forszírozott, hogy párizsi mintára sugárutak épüljenek. Reitter több nyugat-európai nagyvárosban is megfordult, és az ott szerzett tapasztalatait is felhasználta a pesti tervekben. Részben neki köszönhető a ma is látható városszerkezet, és az Andrássy út mai képe, ami annak idején a belvárost kötötte össze a külvárossal.

Budapest100: a Nagykörútról szól a hétvégi program

Városismereti sétákkal, beszélgetésekkel, nyitott házzal és színes programokkal várják a Nagykörút épületei, kávézói, boltjai a látogatókat az idei Budapest100 programjain szombaton és vasárnap. Ebben az évben az urbanisztikai sorozaton háztörténeti sétákat, kiállításokat, koncerteket és beszélgetéseket tartanak a körút teljes hosszán, de lesz olyan ház, ahol filmeket vetítenek, vagy pikniket is tartanak. Részletes programok itt: http://www.budapest100.hu/fooldal