Pécs, Zsolnay Kulturális Negyed. Sok más látványosság mellett pár éve itt működik a város planetáriuma, amit Digitáriumnak hívnak. Bármelyik bolygó megnézhető közelről, néhány másodperc alatt bepillanthatunk más galaxisokba, ha a közönség éppen arra kíváncsi. De kérésre, akár azt is megmutatják, milyen volt az égbolt az illető születésének napján.

Dőljünk hátra, indul az utazás

Épp egy kecskeméti osztály ült be a kupola alá, amikor megnéztem a pécsi planetáriumot. Elég régen jártam hasonló előadáson, meg is lepett, hogy nincs a terem közepén a birodalmi lépegetőre hasonlító, lábakon álló, gömbökben végződő vetítőberendezés, csak egy méretes doboz. A félhomály megszűnt, a teremben sötét lett, Nagyváradi László, a PTE docense pedig előhívta azt az égboltot, amit az adott nap éjszakáján lehetett volna látni, ha nem lett volna felhős az ég, és ha nem lenne fényszennyezés. Az előadás nem ott indult, hogyan és mikor jött létre a Naprendszer. Nem mintha ezek a programok unalmasak lennének, de óhatatlanul jobban megfogja az embert, hogy a vetítés az aktualitásokkal kezdődik, és innen indul az utazás az égbolton térben és időben. Gyakorlatilag bárhová, bármeddig.

Az informatika fejlődésével rengeteg lehetőség nyílt meg a planetáriumokban is – mondja Nagyváradi László. A digitáriumok egy Nightshade nevezetű programot használnak, amely időtől és helytől függetlenül mutatja be a csillagos égboltot. Csak a koordinátákat kell megadni és a kiválasztott kép, égitest, bolygó, galaxis máris ott virít a kupolán. Évezredeket lehet átugorni, néhány gombnyomással kalandozhatnak az érdeklődők a déli félteke égboltján, körbejárható a Naprendszer bármelyik bolygója, belenagyíthatunk az Androméda-galaxisba, a Szaturnusz gyűrűjébe, de a szakemberek azt is meg tudják mutatni, milyen volt az égbolt, amikor feltűnt a betlehemi csillag, vagy milyen különleges együttállások foglalkoztatták a csillagászokat az idők folyamán. Bármikor letölthetők a nemzetközi űrállomás által készített legfrissebb fotók, de ha valaki arra kíváncsi, hogy milyen volt az égbolt a születésnapján, gyakorlatilag nyitott kapukat dönget.

Egy-egy hatásos zoomolással, az égbolt elmozdításával, a napfoltok kinagyításával, a folyamatok felgyorsításával, vagy egy üstökös megközelítésével könnyű lekötni a gyerekek figyelmét. Kifejezetten látványosak azok a képsorok és animációk, melyek az űrutazás kezdeteit, az űrsiklók fénykorát, az asztronauták munkáját mutatják be. A pécsi Digitárium azon kevés planetáriumok közé tartozik, ahol nem filmeket játszanak le, hanem élőszavas előadások vannak.

Az elmúlt években sikerült feldolgozni a magyar csillagképeket – teszi hozzá Nagyváradi László. Ezeket megrajzolták, de azt is összegyűjtötték, hogy az egyes elnevezések – a Nagy Medve, a Táltos, a Kisbéres, a Hadak útja, a Mátyás szeme – mire utalnak és honnan származnak. Külön előadás szól ezekről a pécsi planetáriumban, ahol azon is dolgoznak, hogy a magyar égbolt csillagképei bekerüljenek a szoftverbe, és bármelyik digitáriumban lehívhatók legyenek.

Pécsen előbb volt planetárium, mint Budapesten

A 60-as években került Magyarországra az első planetáriumi vetítőrendszer, ami rövid ideig egy sátorban működött. Leszerelték, aztán egy raktárba vitték. A vetítő évek múlva Pécsre került, ahol 1975-ben nyílt meg az ország első planetáriuma a város felett. (A budapesti, népligeti intézmény 1977-ben készült el.) Az akkori városvezetés úgy döntött, hogy az épület helyét a Mecsek oldalában jelölik ki. A választás nem volt szerencsés, mivel a csillagvizsgálót zavarta a fényszennyezés, a 6 méteres kupolával rendelkező planetárium távol esett a várostól, a környékére tervezett szórakoztató létesítmények pedig nem valósultak meg. Ennek ellenére sokáig itt működött a planetárium, amit végül 2005-ben bezártak, miután egy elektromos zárlat miatt keletkezett tűz súlyos károkat okozott a házban. Pécs nem maradt planetárium nélkül, hiszen a kulturális évadra elkészült az új, korszerű létesítmény a Zsolnay Kulturális Negyedben.

A digitáriumokban használt szoftverek egyik változata bárki számára hozzáférhető, könnyen letölthető az Internetről – mondja Nagyváradi László. Ez a Stellarium, egy nyílt forráskódú program, amit a fejlesztők folyamatosan frissítenek. A koordináták megadásával bárhová eljuthatunk az égbolton, persze egy sima monitor nem nyújtja ugyanazt az élményt, mint egy planetárium kupolája.

Jönnek a lézerek?

Nem kizárt, hogy a legkorszerűbb planetáriumokban is szerepet kaphatnak a jövőben az analóg technikák – vélik a szakemberek. Az is elképzelhető, hogy párhuzamosan fogják alkalmazni az analóg és a digitális eszközöket, például a csillagok pöttyeit a régi, tűéles képet adó gépekkel vetítik, minden mást a digitális berendezésekkel oldanak meg. De lehetőségként ott van a lézer is. Az egyik legfontosabb feladat a digitális planetáriumokban a képek felbontásának növelése, hogy az élmény még inkább valósághű legyen, ehhez pedig a mostaninál jóval nagyobb számítógépes kapacitásokra lesz szükség.

A pécsi planetárium 40. születésnapjára az elmúlt év végén kiállították az ország első vetítőgépét is. Csillagászok szerelték össze és újították fel a bonyolult szerkezetet, ami most már az állandó kiállítás része.