Bő 40 évvel ezelőtt épült meg a Kiskörei víztározó, amivel létrejött hazánk második legnagyobb tava. A 70-es évek közepén még szinte senki sem gondolta, hogy a turisták is felfedezik a hatalmas, 127 négyzetkilométeres tavat. Nem kevés konfliktust szült, amikor megérkeztek az első vadkempingezők. De hogyan működik a Tisza-tó? Milyen szerepe van ma a tározónak?

A vízszint 1 centis emelése 1 millió köbméter tartalékot jelent

1973-ban készült el a gátrendszer és a kiskörei vízlépcső, az építkezés során egy rövid szakaszon a Tiszát is új mederbe terelték. A gigaberuházással létrejött az ország második legnagyobb tava, amit csak a 80-as évek második felében kereszteltek át Tisza-tóra. Az elsődleges cél az volt, hogy javuljon az alföldi mezőgazdasági területek vízellátása, emellett az árvízi védekezésben is fontos szerep jut a tározónak. Minden tavasszal megemelik a tó vízszintjét, hogy elég víz jusson a mezőgazdaságnak, ősszel pedig csökkentik, felkészülve az esetleges téli, tavaszi árvizekre. Télen egészen más képet mutat a Tisza-tó, mint nyáron. Holdbéli táj jön létre ilyenkor, rengeteg szárazulat képződik, itt-ott az egykori erdő maradványai is felfedezhetők. A vízlépcső vezénylőtermében állítják be, hogy mikor mennyi vizet engednek Szolnok felé. Figyelembe veszik az itt működő erőmű igényeit, a pillanatnyi vízhozamot, és az aszály előrejelzéseket. Nyári vízszintnél általában 7-8 méter között mozog a vízszint különbség a duzzasztó két oldala között. Mielőtt beköszöntene az aszály, a szakemberek igyekeznek tartalékokat képezni. A magasabb nyári vízszintnél is további 10 centit tudnak betárazni, ami kb. 10 millió köbméter vizet jelent. Sok múlik ezen, hiszen a kisköréről továbbengedett mennyiségtől függ Szolnok vízellátása is.

A kiskörei szakaszmérnökség épülete egyfajta látogatóközpontként is működik. A Panoráma teremben hatalmas terepasztal és makettek segítségével mutatják be, hogyan épül fel a víztározó, milyen szerepük van az öblítőcsatornáknak, hogyan működik a duzzasztó, hogyan zajlik a zsilipelés. Pár évvel ezelőtt készült el a duzzasztó mellett a hallépcső, amiből turisztikai látványosság lett. Az 1 kilométeren át kanyargó mesterséges meder, olyan mint egy alpesi folyó. A hallépcső elején egy megfigyelő helyiséget is kialakítottak, ahol hatalmas ablakokon át nézheti mindenki, hogyan küzdik fel magukat a halak a tóba.

Kattints a videóra! Így működik a Tisza-tó lelke

Vadregényes vízivilág

Ha valaki beül egy motorcsónakba és elindul a vízi labirintusban, elsőre nehezen hiszi el, hogy egy egészen fiatal tó közepén barangol. 40 év alatt a természet tényleg csodákat művelt, és sok helyen olyan a látvány, mintha egy őserdőben járnánk. A Tisza-tó nagyon változatos képet mutat, szigetek, holtágak, sekély csatornák törik meg a nyílt vízfelületet, ahol méretes szőnyegeket alkotnak az olyan vízinövények, mint a sulyom vagy a tündérrózsa. Nem véletlen, hogy rendkívül gazdag a madárvilág, éppen ezért jó, ha van nálunk a fényképezőhöz egy nagyobb objektív, vagy a hátizsákban egy távcső. Sokan azt hiszik, hogy a körgát megépítésével falvakat kellett elárasztani és a víz alatt épületek maradványai találhatók. A tározó építése miatt nem volt szükség kitelepítésre, a tó közepén mégis megtalálhatók egy elnéptelenedett falu maradványai. Tiszahalász, vagy Óhalász történetéről itt olvashatsz.

Ladik, jet-ski, bringa, dínók, opera

A Tisza-tó nagyon jó hely a nyugodt, de mégis aktív nyaraláshoz. A gát koronáján futó bicikliúton kényelmesen körbetekerhető a tó, hiszen nincsenek komoly szintkülönbségek, és jelentős autós forgalomra sem kell készülni. Egyébként Tiszafüreden hamarosan elkészül a bringás központ. Minden kikötőben lehet ladikot bérelni és egy kiadós túrát tenni a vízi labirintusban. Ha nem bízunk a tájékozódási képességünkben, jelentkezzünk be egy csoportos programra. Poroszlón kihagyhatatlan az ökocentrum, ahol Közép-Európa egyik legnagyobb akváriuma és vízalatti folyosója található, és ahol a jövőben további fejlesztésekre készülnek. Tiszafüreden ártéri kalandpark épült, a Tiszaörvénnyel szemben húzódó szigeten pedig két nagyon hangulatos és interaktív tanösvény kanyarog az őserdőben. Poroszló előtt található a pallókból épült vízi tanösvény számtalan madárvártával. De van a térségben dínópark, állatsimogató és vasúttörténeti kiállítás is. Az Abádszalóki-medencében pedig az extrémsportok és nagyteljesítményű járgányok viszik a prímet a vízen! Júliusban az operarajongók is megtalálják a számításukat a tóparton.

És akkor jöttek a turisták

Amikor az első években megkezdődött a tározó feltöltése, még szinte senki sem számított arra, hogy a Tisza-tóból valamikor turisztikai központ lehet. A 70-es évek végén megérkeztek az első fecskék, az első vadkempingezők, akik szinte mindenütt sátrat vertek a gát tövében. Egyre többen jöttek, a környező falvak azonban nem voltak erre felkészülve. Mesélték, hogy annak idején balhék voltak azért, mert a boltokban a vendégek felvásárolták a kenyeret, a tejet és a felvágottat, a helyieknek meg nem jutott elég. Aztán fordult a kocka és egyre többen jöttek rá arra, hogy jó keresetkiegészítés lehet a fellendülés előtt álló turizmus. Társadalmi munkában elkészültek az első strandok, az első kempingek, sokan szobákat adtak ki, volt aki kukoricát, palacsintát, lángost kezdett árulni a vízparton, majd megindultak a nagyobb fejlesztések és beruházások is.