Először a savanyúvíz miatt jöttek a vendégek, részben ezért nevezték gyógyfürdőnek a Balatont. Aztán ahogy megépült az adriai vasútvonal, ami érintette a déli partot is, virágzásnak indultak a települések, Siófok, Keszthely, Füred versengésbe kezdett. Megépültek az elegáns szállodák, az előkelő villasorok és a patinás fürdőházak.

Hirdetés

Az 1820-as években nyaranta már várták az érkező vendégeket a tópartra, ekkora datálhatók az első szezonok például Balatonfüreden. Ebben az időben még gyógyfürdőként emlegették a Balatont, de nem olyan értelemben, mint napjainkban. A gyógyfürdő jelleget Füred például az évszázadok óta ismert savanyúvíznek köszönhette. Hasonló gyógyhatású víz bugyogott fel Zánkán is, ez volt a Vérkút, ami a nevét onnan kapta, hogy a feltörő víznek vöröses színe volt az iszaplerakódások miatt. A XIX. század elején a Balatonban még nem nagyon fürdőztek, mivel a legtöbben egészen egyszerűen nem tudtak úszni, féltek a víztől. A korabeli újságok már javában hirdették a nyári szezont és az üdülési lehetőséget, megírták, hogy mikor nyitnak a füredi szállodák, mikor lesz az Anna Bál.

A Déli Vasút hozta meg az áttörést 

Amikor 1867-ben megtörténik a Kiegyezés és beköszönt a dualizmus kora, több tóparti település ismét erőre kap, ráadásul ekkor már igazi turizmus fejlesztésről is beszélhetünk. Amikor az 1860-as évek végén elkészül a Déli Vaspálya, azaz a vasútvonal, a nagyobb balatoni városok versengésbe kezdenek, hogy ki, mit tud nyújtani a tóhoz érkező vendégeknek, hol mennyire pezsgő a szezon – magyarázza Kovács Emőke történész. A Déli Vasút elsődleges célja az volt, hogy összekösse Pestet az Adriával. Mivel a vonal a Balaton déli partját is érintette, így jelentős változásokat hozott a magyar tengernél, fejlődésnek indult Siófok, Földvár és Fonyód is. A nagybirtokosok területet vásárolnak, ahol beruházásokat indítanak, elegáns szállodák és villák épülnek a parton, közben pedig létrejönnek a helyi fürdőegyletek. A déli part falusias települései szépen lassan városias arculatot öltenek.

A vendégmarasztaló viharok

A balatoni települések ezekben az évtizedekben nem számítottak drágának, viszont minőségi szolgáltatást nyújtottak. Olyannyira, hogy a XIX. század végén a Balatont, elsősorban Füredet és Siófokot már angol utazási irodák is felveszik a kínálatukba, a népszerűsítő kiadványok pedig német, angol és francia nyelven írnak a magyar tengerről. Itthon is hirdették a tavat, kéjutazásnak hívták a vonatos utakat. Mivel az észak-balatoni vasútvonal építése csak 1907-ben kezdődik, a XIX. század utolsó éveiben egyáltalán nem könnyű eljutni Balatonfüredre, a leggyorsabb út ekkor még Siófokon át vezetett. A vendégek megérkeztek Siófokra vonattal, majd a kikötőben csónakba szálltak, és kivitték őket a part közelében várakozó Kisfaludy gőzöshöz, ami átszállította őket Füredre. Gyakran hajtotta Siófok malmára a vizet a vendégmarasztaló vihar, amikor a Füredre tartó vendégek nem tudtak átkelni a túlpartra.

Egy panorámás legelő helyén épül a fonyódi villasor

A fonyódi Várhegy – ahonnan mind a mai napig páratlan panoráma nyílik a tóra és a szemközti tanúhegyekre – 1894-ben még birkalegelő volt. Szaplonczay Manó doktor ekkor kezdett tárgyalni Zichy Béla gróffal arról, hogy kiváló nyaralóhelyeket lehetne itt kialakítani. A grófnak tetszettek a tervek, és támogatta, hogy a megye értelmiségi családjai és előkelőségei számára felparcellázzák a területet. Harmincöt telket jelöltek ki és megindult az elegáns villák építése. 1905-ben itt már köves utak kötötték össze a házakat, körtelefon és vízvezeték működött. Az első villa Szaplonczay doktor családjáé volt, ma is áll, a szomszéd telek pedig a Vaszaryakhoz tartozott. Itt nyaralt a pezsgőgyáras Törley, és az a Szighety-Gyula János, aki sokat tett azért, hogy létrejöjjön Somogy megye első kórháza. Ő azt mondta: nincs arra pénze, hogy tizenegynéhány gyerekével Abbáziában nyaraljon, ezért inkább Fonyódon épít villát.

Szolgálatba állt a Csavargőzös

A híres Csavargőzös – ami ma a boglári kikötőben látható és múzeumként működik – 1873-ban kezdte el szelni a habokat a Balatonon, elsősorban Boglár és Révfülöp között. A gőzöst azért építtették a zalai és somogyi nemes urak, hogy könnyebb legyen átkelni a tavon, hiszen ekkor már javában jártak a vonatok a déli parton. Akik az északi részen éltek, így kb. 30 perc alatt átjutottak délre, és a vasútnak köszönhetően pár órával később már ügyeiket intézhették akár a fővárosban, akár az Adrián. A Csavargőzös 50 utast szállíthatott, de vontatóhajóként is működött úgy, hogy uszályokat kötöttek mellé. Rengeteg vörös követ vitt át a déli partra, amikor megindult a kikötők építése.

A vonatok akkortájt kevesebb, mint két óra alatt tették meg a Budapest-Siófok távot. A korabeli plakátok tanúsága szerint a fővárosból eljutni Balatonfüredre (Siófok érintésével) mindössze 170 percet igényelt.

A fürdőházak voltak a korabeli strandok

A fürdőegyletek nemcsak a balatoni fürdőzés lehetőségét teremtették meg, hanem – mai szóval – a minőségbiztosításért is feleltek. Az egyletek szigorú szabályrendszereket alkottak azzal kapcsolatban, az adott helynek mi mindent kell nyújtania: legyen csatornahálózat, megfelelő tisztaság, patika, távírda és még sok minden.

Megépültek az első patinás központi fürdőházak, ahol kabinokon és lépcsőkön át lehetett bejutni a vízbe, természetesen alaposan és illendően felöltözve. A fürdőházakban működött kávézó és könyvtár is, így ezek a helyek találkozási pontok, igazi közösségi terek voltak. Az egyik legelegánsabb fürdőházzal akkoriban Siófok büszkélkedhetett, ez volt a Magyar Tenger Fürdőház, ami svájci stílusban készült el. A veszte a kemény tél lett, a jég egyszerűen kinyomta a partra.

Hirdetés

Trianon után felértékelődött a Balaton

Az I. világháború nem okoz jelentős károkat a tónál, a környező települések épségben megússzák a világégést. Trianon miatt az ország elveszíti fontos és népszerű üdülőhelyeit például az Adriánál, így a Balaton szerepe a 20-as években felértékelődik – emeli ki Kovács Emőke. Megszületik az a kormányzati koncepció, ami fejleszteni kezdi a tavat. Ekkor vásárolják meg azt a területet Tihanyban, ahol létrejön a tavat vizsgáló Limnológiai Intézet, de központilag kezdik el szervezni a sportéletet is, a két világháború között indul el a Kékszalag vitorlásverseny.

Ebben az időszakban elsősorban a magyar vendégeket próbálják a tóhoz csábítani. „Nyaraljon a magyar Abbáziában” – ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel próbálnak kedvet teremteni az utazáshoz. Elindulnak a filléres vonatok is, amelyek a kor fürdővonatai voltak, viszonylag kedvező áron és gyorsan szállították a vendégeket a fővárosból a Balatonhoz. De létezett légi összeköttetés is, aki megengedhette magának, az akár hidroplánnal is leugorhatott a magyar tengerhez, reggel és este indultak járatok a Budapest-Almádi-Siófok útvonalon. Rengeteg játékfilm készül a Balatonnál, amelyek szintén komoly reklámot jelentenek a tónak.