Eddig is a Börzsöny büszkélkedhetett az országban a legtöbb kisvasúttal, az idei nyárra azonban elkészült egy régóta várt fejlesztés, két régi vonalat kötöttek össze a hegység északi részén. Ezzel létrejött Magyarország leghosszabb, 20 kilométeres hegyvidéki vasútvonala.

Hirdetés

Vasgyúró kismozdonyok, nyitott kocsik, az erdőben kanyargó keskeny nyomközű pálya, ahol senki és semmi sem rohan. Ha valaki kisvasutazni akart, a Börzsönyben kedvére választhatott, hiszen a hegységben több szakasz fennmaradt az egykor igencsak hosszú vonalhálózatból. A legnagyobb forgalmat a királyréti kisvasút bonyolítja, amelynek szerelvényeire évente kb. 100 ezren váltanak jegyet, de népszerű a szobi, és a nagyirtáspusztai vonal, valamint a kemencei Erdei Múzeumvasút is.

Régóta tervezték a Szob és Márianosztra, valamint a Nagyirtáspuszta és Nagybörzsöny közötti szakasz összekapcsolását. Az Európai Unió által 600 millió forinttal támogatott munka tavaly indult, a fejlesztés az idei évben fejeződött be. Ezzel egy 20 kilométeres erdei vasútvonal jött létre, ami Magyarország leghosszabb hegyvidéki kisvasútja lett. Különleges vonalvezetés jellemzi a pályát, amit teljesen újra kellett építeni, hiszen a vonal megszűnése után a síneket is felszedték a 70-es években. Ha valaki a teljes szakaszt szeretné végigutazni, nagyjából egy délelőttöt szánjon rá, a 20 km/órás maximum sebesség, a kanyargó szerpentinek és az átszállások miatt kb. 3 óra a teljes menetidő, de a látvány, a vadregényes hangulat és az élmények miatt megéri – magyarázza Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. szóvivője. Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között egy különleges ipartörténeti műemlék is található, ami nélkül a szerelvények nem tudnának feljutni a hegyre. Ez az ún. csúcsfordító, vagy más néven Z-fordító, amivel áthidalhatók a jelentős szintkülönbségek a Börzsönyben.

A hegység legrégebbi kisvasútja a királyréti, ami 1893 óta működik. Ezek a vonalak hosszú évtizedekig nem a személyszállítást, hanem az erdészetet szolgálták. Volt idő, amikor több száz kilométernyi sínpár hálózta be a térséget. Ahol befejeződött a munka, ott felszámolták a pályát, az új szárnyvonalat pedig oda tolták ki, ahol az újabb letermelés kezdődött. A kb. 10 kilométer hosszú királyréti vonal kifejezetten változatos: egy darabig a patak mellett döcögnek a szerelvények, aztán beérünk Szokolyára, ahol a főutca házai előtt haladunk végig, itt egy kicsit olyan érzése van az embernek, mintha villamoson ülne. Szokolya után kinyílik a táj, feltűnik a Várhegy, a Csóványos, aztán beérünk a sűrű erdőbe, ahol a töltés fölött összeér a fák lombkoronája, olyan az egész, mint egy természetes alagút.

Szakemberek szerint a börzsönyi pályaszakaszok vonalvezetése, szintemelkedése, lejtése egyaránt kuriózum, Európában is egyedülállónak számít. Magyarországon 15 erdei vasút található, ezek együttes hossza megközelíti a 200 kilométert.

A börzsönyi vonalakon is törekednek arra, hogy az utasok vonatozás közben minél közelebb kerüljenek a természethez. A kocsik egy része nyitott, de vannak téliesített vagonok, melyekben a hideg hónapokban kályhában ropog a tűz. Aki jól időzíti a kirándulást, akár csendesen suhanó napelemes motorvonattal is feljuthat valamelyik állomásra, de időnként a Morgó gőzöst is munkára fogják a Börzsönyben.

Hirdetés