Eddig 80 ezer látogatója volt a Pompeji-kiállításnak Szegeden. A nagy érdeklődésre való tekintettel március 5-ig meghosszabbították a szegedi Móra-múzeum különleges tárlatát, ami az intézmény egyik legsikeresebb kiállításává vált.

Hirdetés

A látogatók negyede külföldről érkezett

Sikerült megállapodni a Nápolyi Régészeti Múzeummal, hogy a korábban tervezett december végi zárás helyett március 5-ig legyen látható a kiállítás Szegeden – közölte Solymos László, a város alpolgármestere. Fogas Ottó múzeumigazgató az MTI-nek elmondta: a Móra hosszú évek óta törekszik arra, hogy minél több magas színvonalú kiállítást tudjon bemutatni a szegedieknek és a városba érkező turistáknak. A Pompeji-kiállítás látogatóinak 20-25 százaléka külföldről érkezett. A Pompeji-kiállítás anyagát korábban soha sem mutatták még be Magyarországon, legutóbb Nápolyon kívül pedig a British Museumban volt látható.

Három helyszín

A Szegeden három helyszínen látható kiállításra a nápolyi régészeti múzeumból 120 műtárgy érkezett, köztük több nagyméretű szobor és falfestmény, bronz használati tárgyak és kerámiák. A Móra Ferenc Múzeum központi épületében a látogatók megismerhetik az ókori város központját, a fórumot, a korabeli házak berendezését, a rómaiak életében fontos szerepet betöltő kertkultúrát. Az érdeklődők képet kaphatnak arról, hogyan pusztította el 79-ben a Vezúv kitörése a települést és hogyan őrizte meg az emlékét a vulkáni hamu és kőtörmelék. A Fekete házban az ókori Pompejiből és Szombathelyről, az Aquincumból és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak segítségével a kor gasztronómiájával, a gladiátorokkal és a római kori erotikával ismerkedhetnek meg a látogatók, míg a Kass Galériában a rómaiak által barbároknak nevezett népek Szeged körüli életét bemutató régészeti kiállítás látható.


Nézz körül egy pompeji bankár otthonában!

Évek óta végez kutatásokat Pompejiben a svéd Lund Egyetem régészcsapata. Az utóbbi időben jelentős áttöréseket értek el. Sikerült feltárniuk és megtisztítaniuk több birtokot, egy mosodát, egy kocsmát, egy pékséget, több kertet és szökőkutat, sőt eddig ismeretlen rétegekre is rábukkantak. A régészek egy dúsgazdag helyi polgár otthonát is rekonstruálták. Az összegyűjtött adatok alapján látványos videóanimációt készítettek, amely megmutatja, milyen körülmények között élhetett az elit a 79-es katasztrófa előtt Pompejiben.

Plinius így jegyezte le a Vezúv kitörése utáni órákat:

„Csak a férfiak üvöltését és a nők és gyermekek sikítozását hallottam. Az emberek a szüleik, gyermekeik vagy hitvesük után kiáltoztak, már csak hangról ismerve fel egymást. Voltak, akik az égbe emelték kezüket, míg mások elvesztették hitüket az istenekben és azt gondolták, hogy eljött az örök üdvözülés pillanata.”

Három évvel ezelőtt a rendelkezésre álló adatok és a kutatások eddigi eredményei alapján a Melbourn-i Múzeum szakértői készítettek egy közel 9 perces animációt arról, milyen lehetett a 79-es tragédia Itália virágzó városában, ahol több mint 10 ezer ember lelte halálát.

10 éve még rettenetes állapotok uralkodtak

2008-ban rendkívüli állapotot hirdetett ki az olasz kormány Pompejire, ennek oka pedig az volt, hogy a nemzetközi turizmus egyik kiemelt célpontját jelentő ókori romváros egészen egyszerűen nem bírta a vendégáradatot, ráadásul a turisták alaposan dézsmálták a maradványokat is. Azóta jelentős összegeket költöttek a megkövült városra, és igyekeznek keményen fellépni a renitens vendégekkel szemben.