-30 fok napközben. Belegondolni is hátborzongató. De van, ahol ilyenek a hétköznapok. A szél emeletmagasságig képes hótorlaszokat emelni, befagynak az épületek, nincs vezetékes víz és csatorna. Az élet mégis zajlik. De hogyan? Ha kilépsz a szabadba és nem figyelsz, akár egy perc alatt az orrodra fagy a szemüveg. Az északi sarkkörön túl sok helyen nem a hideg a legnagyobb ellenség, hanem az unalom.

Norilsk: a jeges pokol északon

Egy évben durván 250 napig hó borít mindent, több mint 100 napon pedig hóviharok tombolnak, amelyek 3-4 emelet magasságig is képesek hótorlaszokat emelni. Hónapokig mindent jég borít, az ablakok befagynak, az utcák egy része járhatatlanná válik. Télen hat hétig nem kel fel, nyáron pedig hat hétig nem megy le a nap. És ha ez még nem elég, a brutális környezetszennyezés miatt néha savas eső esik. Noriliszk a világ egyik legélhetetlenebb városa. Az északi sarkkörtől 300 kilométerre északra épült. Elsősorban a színesfémbányászat miatt jött létre, a környéken ugyanis értékes lelőhelyek húzódnak, de a Szovjetunió idején a gulagrendszerben is szerepe volt, itt működött az egyik hírhedt munkatábor.

norilsk 2

norilsk 11

Azon városok közé tartozik, ahová külföldiek csak külön engedély birtokában mehetne be. A korszerűtlen ipari üzemek miatt a világ legszennyezettebb városai közé tartozik, nem véletlen hogy a halálozási mutatók is katasztrofálisak. A norilski emberek átlagosan 10 évvel rövidebb ideig élnek, mint az Oroszország más területein lakók. A városvezetés az utóbbi években ígéretet tett arra, hogy változtat ezen, de látványos előrelépés még nem nagyon történt. Az 1935-ben alapított város más problémákkal is küzd: anno rossz építési technológiákat választottak, ezért a házakat folyamatosan rongálja a permafroszt, az örök fagy. Norilsk a világ egyik legnépesebb városa az északi sarkkörön túl.

 

Ha jön a vihar, irány az aluljáró! 

Ezeken az élhetetlen helyeken általában valamilyen ásványkincs miatt jöttek létre települések, persze voltak őslakók is a környéken – magyarázza Nagy Balázs geográfus, aki számos hasonló, fagyos helyen megfordult pályafutása során, élt a többi között a kanadai tundrán. De nem kell túlságosan északra menni ahhoz, hogy kifejezetten zord körülményekkel találkozzunk. A délebbi, kanadai nagyvárosokat is képes meggyötörni a tél, akár -30 fokra is hűlhet a levegő.

A fejlett helyeken ezért az idők folyamán sok mindent a felszín alá telepítettek. Aluljárókkal kötötték össze a forgalmas központokat, épületeket. Ha beköszönt a fagyos, hóviharos, hófúvásos időjárás, akkor ezeknek a helyeknek a szerepe felértékelődik. A bejárók vonattal közelítik meg a belvárost, és a nap végéig szinte az utcára sem mennek ki. Ha mégis ki kell menniük, előfordul, hogy az autókat le sem állítják, amíg bemennek vásárolni, vagy pedig gyorstöltőkkel szerelik fel a parkolókat, hogy az autókat könnyű legyen bebikázni.

A legnagyobb ellenség az unalom

Északabbra még érdekesebb a helyzet. Nagy Balázsnak egy régi inuit településen, Baker Lakeben sikerült eltöltenie egy egész telet, gyakran mutatott a hőmérő -50 fokot. De a hétköznapok komolyabb fennakadás nélkül zajlottak. Ugyanis voltak jól működő szolgáltatások, az állam szinte mindenről gondoskodott. Olyan nehézségekkel kell itt megküzdeni, hogy nincs vezetékes víz és nincs csatorna, mert a hálózat pillanatok alatt elfagyna. Így a vizet szállítani kell, a derítőket pedig folyamatosan szippantják. Az áramellátást generátorokról oldják meg. A boltban van élelmiszer. És megállás nélkül dolgoznak a szociális munkások.

baker lake 2

Nagy Balázs azt mondja: ezeken a viszonylag kisebb településeken, ahol szinte minden adott a hétköznapokhoz, és már nem kell vadászni sem, a legnagyobb ellenség az unalom, egészen egyszerűen nincs mit csinálni. A geográfust egyszer felkérték egy iskolai rajzverseny zsűrijébe. A diákoknak az volt a feladatuk, hogy rajzolják le a hazájukat. Az egyik kissrác a lapot kettéosztotta, a felső részét kékre színezte, az alsót pedig fehéren hagyta.

Egy pillanat alatt az arcodra fagy a szemüveg

-50 fokban kimenni a szabadba, nem egyszerű mutatvány. Nagy Balázsnak fiatal kezdőként meggyűlt a baja a hideggel. -52 fokban, lengedező szélben kilépett a konténerből, és néhány lépés után azt érezte, hogy rettenetesen fáj az orra. Levette a szemüvegét, de az a bőrével együtt jött le. Azóta nem használ fémkeretes szemüveget. Ezeken a helyeken a szél, a szélmarás teszi elviselhetetlenné és még veszélyesebbé a hideget. Nem véletlen, hogy Kanadában és Oroszországban is komoly figyelmet szentelnek a szélerősségnek a tévés, rádiós előrejelzésekben. Nagy Balázs járt a Déli-sarkon is, de oda jobban szeret nyáron menni, amikor napközben -20 foknál nem nagyon van hidegebb.

frost 1

Nincs rossz idő, csak rossz ruházat! 

A svédek sem esnek pánikba egy kis hidegtől. A skandináv ország legészakibb meteorológiai mérőállomása Naimakkában található, amelynek működtetése régóta apáról fiúra száll. Itt akár -40 fokot is mérhetnek a műszerek. Délen, a stockholmiak -15, -20 fokban sokkal jobban dideregnek, mivel őket gyakran kínozzák a tenger felől érkező, csontig hatoló szelek, melyek rontják a hőérzetet. De a svédeknél létezik egy mondás, miszerint nincs rossz időjárás, csak rossz öltözet. Így a réteges ruházatnak fontos szerepe van, és persze a hőleadás miatt a sapkának. Errefelé az a jellemző, hogy az óvodásokat -30 fokig bátran kiviszik az udvarra játszani, miután rendesen beöltöztették őket.

Jön az enyészet? 

Az északi iparvárosok sok helyen veszélyben vannak. Hiszen, ahol kimerültek a készletek, kiürültek a bányák, általában nem nagyon akad alternatíva. Ahol ez bekövetkezett, ott most jobbára rozsdatemetők, szellemtelepülések vannak. De nem mindenkinek adatik meg, hogy elköltözzön innen. Az amerikai kontinensen mobilak az emberek, így a váltás ott általában nem okoz problémát, az észak-orosz térségekben azonban ez komoly kihívás, ott ezt nem nagyon tudják meglépni, nem nagyon tudnak váltani a helyiek.