Rendesen ráhasaltak a technikai és a high-tech sportokra, a kalandparkokra és a spéci járművekkel bonyolított természetjárásra az ország legmagasabb hegységében. A Mátra ma már jóval többről szól, mint felmászni a retro hangulatú kilátókba és bakancsos turistaként járni az erdőt. Szocreáltól a bóvlin át a díjnyertes helyekig – széles a paletta.

Hirdetés

Hűvösre, zöldre, hegyre, erdőre, viszonylagos csendre vágytam, kivételesen nem akartam pár napra vízpartra menni a főszezon kellős közepén. Nagyjából minden bejött a Mátrában, ahol egyébként idén 130 éve annak, hogy elindult az idegenforgalom. Az utóbbi években csak autós kirándulások során hajtottunk végig a szerpentineken, egy-egy helyen kicsit időzve. Az ország teteje most egyfajta köztes állapotban van: számtalan látványos beruházás zajlott az elmúlt években, de cél, hogy kiemelt turisztikai régió legyen, amitől milliárdos fejlesztési lehetőségeket remélnek a térség turisztikai szolgáltatói.

Pumpáljuk fel az adrenalin szintet

Mátraháza és Kékestető között többször találkoztunk segway-en egyensúlyozó, túrázó csapatokkal az út szélén. Rengeteg helyen lehet bringát – köztük elektromos biciklit is – bérelni, de a kínálatban akár megerősített vázú tereproller is szerepel. Az országos hálózattal rendelkező High-Tech Sportok Bázisának programjában emellett számtalan élménytúra szerepel quaddal, e-rangerrel, vagy akár lóháton. A segway-es kanyarok ára pár ezer forinttól 20-30 ezer forintig terjed igénytől és túra típusától függően. Ilyen járgányokat egyébként több helyen, hotelekben is lehet bérelni. De Mátraházáról indulva akár kutyaszános fogattal is bejárhatjuk a környék erdeit.

Nyolc évvel ezelőtt változott kalandparkká a sástói kőfejtő, amely ipari szempontból a 70-es években élte fénykorát, akkoriban gépesítették és az ország szinte minden tájára szállítottak innen alapanyagot útépítésekhez. Az Oxygen Adrenalin Kalandpark folyamatosan bővítette a különféle elemeket az utóbbi időben. A legnépszerűbb a bobpálya, ami az erdő sűrűjében kanyarog, akár 40 km/órás sebességgel is repeszthetünk az éles ívekben. De nem ez a legnagyobb dobás, hanem az alpesi csúszda, a Canopy: több mint 200 méteres távolságot tehetünk meg a két indítótorony között a 30 méteres magasságban kifeszített drótkötélen egy hevederben csücsülve.

A családok számtalan játékból válogathatnak: van amerikai hangulatú kisvasút, elektromos jet-ski, vizes kalandpálya és hajtány is. Két évvel ezelőtt néhány oldtimer harci járművet is kiállítottak a kőfejtő szélén. Alapvetően jó hely, leszámítva, hogy a pénztárnál csúcsidőben is hajlamosak lehúzni a rolót egy kis időre, a parkolóban pedig három órával a nyitás után gondot okoz visszaadni egy ezresből.

Tudtad, hogy a sárga kilátó olajfúró torony volt?

Gyöngyös felől közeledve jól látszik, de a kalandparkból is szembeötlik a térség egyik jellegzetes kilátója, a sástói torony. A szerkezet története meglehetősen kalandos: annak idején Romániából vitték Algyőre, de mivel nem felelt meg a hazai szabványoknak, egyetlen liter olajat sem szivattyúztak ki vele a föld mélyéről. A 70-es években valakinek eszébe jutott, ha már itt van, csináljanak belőle kilátót. Kicsit átalakították, majd felvitték a Mátrába, ahol azóta is folyamatosan fogadja a turistákat.

Aludtál már kilátóban?

A Galya-kilátóban ezt is megteheted. A jellegzetes épület több szempontból is különleges, pár évvel ezelőtt jelentősen átalakították, sőt a magasságát meg is növelték 17 méterről 30 méterre. A tornyot 1939-ben adták át, ám az akkori 360 fokos panoráma elvezett, mert a környező fák túlnőtték a kilátót. A szerkezetet néhány évvel ezelőtt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem két oktatója, Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron tervezte újra. Azon túl, hogy majdnem megduplázták a magasságát, dupla lépcsősort valósítottak meg, ezzel szétválasztva a fel- és lejutási lehetőséget. A felső részre színes ablakokat álmodtak, így a belső terek a nap szinte minden szakában különleges fényjátékban úsznak. Ezeket az erre járó turisták ki is bérelhetik.

A Galya-kilátó egyébként az Országos Kéktúra nyomvonalán áll, a kb. 1000 méteres magasságban lévő tetőteraszon található a túrapecsét is. Aprópénz legyen nálad, ha szeretnél feljutni a toronyba! A beugró 200 forint, amit egy forgókapuba kell bedobálni, bár többen inkább ezt úgy oldják meg, hogy átbújnak a szerkezet alatt, vagy átmásznak rajta.

Nemcsak a kilátó újult meg nemrégiben, hanem az alatta található turistacentrum is, ami intelligens házként működik, többféle megújuló energiát használnak az épület üzemeltetéséhez. Vele szemben, a nagyszálló patinás épülete a hőskort idézi. A Galyatetői Nagyszálló 1939-ben készült el, a kor egyik luxusberuházása volt. Aztán mint számtalan hotel életében, itt is eljöttek a SZOT-idők. Jelenleg négycsillagos wellness hotelként működik, gyönyörű parkkal és hangulatos játszótérrel rendelkezik.

Idén jubilál a térség idegenforgalma. 1887 májusában Hanák Kolos volt az, aki Gyöngyösön megalapította a Kárpát Turistaegylet első vidéki szervezetét. Ez volt a Mátra Egylet. Nem sokkal később már nyomtatott füzetekkel, túraajánlatokkal várták a térségbe érkező vendégeket.

De van, ahol egy kicsit megállt az idő

Például a nagyszálló körül, ahol aprócska üzletek, mini éttermek, büfék sorakoznak, küllemükben kicsit a 80-as évek hangulatát idézve: megdőlt elválasztó kerítések között, megsüllyedt betonlapokon bukdácsolhat az üdítőre, borra, harapnivalóra vágyó turista. Pozitívum viszont, hogy több üzletben helyi termékeket árusítanak eléggé megfizethető áron. Mátrai borok, finom lekvárok és szörpök, teakeverékek is sorakoznak a polcokon. De nem csak Galyatetőn, Mátrafüreden is maradt némi a retróból: a falu bájos központjában, a szolgáltató soron lévő egyik cukrászda kegyetlen jó gépi fagyit árusít. Az élményt némileg a kerthelyiség egyik asztalán, testszínű titokzokniban álló bácsika rontotta fokozta, aki a családok fölé magasodva, heves bazmegolás közepette igyekezett feltekerni a hangyairtó ragszalagot a nyárfa törzsére.

Az ország tetején

Kékestetőre mindig felhajt az ember, akárhányszor volt ott korábban. A TV-torony nyújtotta panoráma mindig más és más az időjárásnak, a fényeknek köszönhetően. A 45 méteres magasságban lévő kilátót és az alatta található körpresszót 2011-ben újították fel.

Ennek ellenére, belépve a 180 méter magas épületbe kicsit időutazás részese lesz az ember, legalábbis a fogadótérben és a lépcsőházban. A panoráma, a felhők szaladó árnyéka, a környező települések beazonosítása viszont megunhatatlan. Ugyanakkor néha kicsit hosszabb nyitvatartási idővel is operálhatnának, hogy ne csak nappali fényben lehessen figyelni a tájat, hanem a naplemente súrlófényeiben is.

Kékestetőn 1981-ben készült el a TV-torony, amit úgy építettek, hogy a legmostohább időjárási körülményeknek is ellenálljon. Aki ezt megelőzően szerette volna megcsodálni a panorámát, annak egy sor engedélyt kellett beszereznie, hogy feljusson a Távközlési Kutató Intézet 8 emeletes, kőből épült tornyába. Miután átadták az új adót, a régiből szálloda lett.

Noha lassan 10 éve a torony közelében áll a motorosok emlékműve, sokan rácsodálkoznak az ország legmagasabb pontján kialakított helyre, ami a közúti balesetben elhunyt motorosoknak állít emléket. A szalagok, fekete-fehér fényképek, gránittáblák és bukósisakok között mindig vannak pislákoló mécsesek. A látvány megindító. Az emlékművet a MOTAMOT Alapítvány és a Hatvani Motoros Egyesület hozta létre 2008-ban, azóta minden évben legalább egyszer összegyűlnek itt a motorosok, hogy gyertyát gyújtsanak elhunyt társaik tiszteletére.

Sátortetős nyaraló eladó

A mátrai falvak gyönyörűek – ez nem újdonság. Sok település képe változott meg az elmúlt években a felújításoknak köszönhetően. Galyatetőn az útról szinte alig lehet észrevenni a fák között megbúvó nyaralókat, ezek közül sok eladó. Itt egészen meglepő érzés volt úgy autózni, hogy kilométereken át egy teremtett lélek nem jött szembe, forgalom egyedül a nagyszálló környékén volt. A leghangulatosabb település címre – ha lenne ilyen – Mátrafüred és Parád nyugodtan pályázhatna. Utóbbi helyen egyébként feltűnően sok a garázsvásár.

Parád és Parádsasvár között, az út mellett, az erdőben található egy turistaszálló. Az időgép-effektus itt is működik, viszont a szálló békebeli étterme meglepően kellemes. Persze annak, akinek bejönnek a klasszikus, tipikus magyaros, házias kaják. Nagy adagok, semmi fakszni, kedves pincérnő, kockás abrosz. Kifejezetten szórakoztató volt hallgatni, amikor a divatdiétákon élő, nagyvárosból beesett fiatalasszony arról érdeklődött a felszolgálónál, hogy a retro étlapról egészen pontosan melyik az az étel, amelyiket el tudják készíteni glutén- és szénhidrátmentesen, lehetőleg szója- vagy kókusztej felhasználásával.

További fejlesztések jöhetnek

Több helyen virul a falusi turizmus. Kiemelkedik a sorból Mátraszentimre, ahol három szálloda és tizenöt vendégház, panzió működik, évente mintegy 150 ezer vendégéjszakát töltenek itt el a turisták. Akik pedig az exkluzívabb pihenésre vágynak, bőven válogathatnak a négycsillagos hotelek között. Kékestető alatt egyből két ilyen is található. Mátraházán működött a környék egyik legendás szállodája, amit pár évvel ezelőtt bezártak. Az Avar Hotelnek most csak a falai állnak, javában tart a felújítás, ez a szálloda is a tervek szerint négycsillagos, superior minősítést kap majd. A cél az, hogy a Mátra is kiemelt turisztikai régió legyen. Egy tavaszi konferencián elhangzott: ezzel több milliárd kormányzati és uniós forrás érkezhetne a térségbe.