360 milliárd dollár. Minden eddiginél nagyobb kárt okoztak tavaly a természeti csapások az Egyesült Államokban. Eddig 2005 volt a rekordév, akkor 250 milliárd dolláros kár keletkezett az országban a viharok, tornádók után.

Tavaly 16 olyan esemény volt, köztük a Harvey és az Irma hurrikán érkezése, melyek egyenként egymilliárd dollárnál nagyobb veszteséget okoztak – közölte az Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal. 2012 és 2016 után a tavalyi volt a harmadik legmelegebb év az Egyesült Államokban a meteorológiai mérések 1895-ös kezdete óta.

Irma és társai mindent vittek

A Harvey négyes erősségű trópusi ciklonként tombolt, az általa okozott vihardagály és szélsőséges mennyiségű eső óriási áradást hozott, majdnem 800 ezer embert kellett menteni. A szakértők kimutatták, hogy a klímaváltozás növelte a rendkívül nagy esőzések valószínűségét. A hivatal szerint a Harvey okozta károk összes költsége 125 milliárd dollár, ami második a Katrina veszteségei mögött az elmúlt 38 évben, mióta feljegyzik a költségeket.

Az Irma ötös erősségű hurrikánként tarolt. A vihar idején a texasi Nederlandben 1539 milliméter csapadékot mértek, ami szintén rekord, soha ennyi nem esett egyszerre az Egyesült Államok szárazföldi területén. Az Irma kárai 50 milliárd dollárra, a Maria hurrikán költségei 90 milliárdra rúgtak.

A nyugati parton tüzek pusztítottak

A trópusi viharok mellett a nyugati államokban, különösen Kaliforniában hatalmas tüzek tomboltak. A tavalyi tél és tavasz esői enyhítettek ugyan a térség aszályán, ám a nyomában újra virágzásnak induló növényzet a bozóttüzek kiváló táplálója lett. Kaliforniában százezreket kellett evakuálni a gyorsan terjedő lángok miatt.

A dermesztő hideg sem maradt el

Az Egyesült Államok középnyugati és keleti vidékét a múlt év vége óta sújtó sarkvidéki hideg miatt vannak, akik megkérdőjelezik a globális felmelegedést. A NOAA tudósai azonban rámutattak, hogy hideghullámok akkor is előfordulnak, ha az általános tendencia a melegedés. Deke Arndt, a hivatal egyik vezetője közölte: melegedő világban élünk, ám a Föld sarkvidékei még mindig hidegek, ugyanaz az időjárási rendszerünk is, ami a sarkok hideg levegőjét délebbre szállítja. (via MTI)

Pár nappal ezelőtt az európai időjárás-előrejelzési központ arról számolt be, hogy 2017 volt a világ második legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta. A tudósok szerint a legmelegebb lehetett volna, ha a melegrekorder 2016 időjárását nem befolyásolja az El Nino légköri jelenség.

Ahol az extrém időjárás nem tartozik a katasztrófák közébe: -30 fok napközben. Belegondolni is hátborzongató. De van, ahol ilyenek a hétköznapok. A szél emeletmagasságig képes hótorlaszokat emelni, befagynak az épületek, nincs vezetékes víz és csatorna. Az élet mégis zajlik. De hogyan? Ha kilépsz a szabadba és nem figyelsz, akár egy perc alatt az orrodra fagy a szemüveg. Az északi sarkkörön túl sok helyen nem a hideg a legnagyobb ellenség, hanem az unalom.