Öt éven belül elkészülhet a világ első hajóalagútja, amelyet Norvégia épít a Stad-félszigeten. A beruházás régóta napirenden szerepel: a nyugati part mentén közlekedő menetrend szerinti járatok gyakran viharban haladnak a félsziget megkerülésekor, így viszont sokkal biztonságosabb útvonalon közlekedhetnek majd. Ugyanakkor az észak-déli komphajók menetideje is lerövidülhet az alagút elkészülte után. Alagútépítésben Norvégia már rendelkezik egy világrekorddal, ha megvalósul a közel két kilométer hosszú tengeri átkelő, a skandináv ország egy újabb világsikert tudhat magáénak.

Évtizedek óta a Hurtigruten a legjelentősebb kapocs

A kompok a déli Bergent kötik össze az északon elterülő Tromsovel és Kirkenes-szel, számtalan varázslatos fjordot érintve. A gyorsjáratok 1893 óta közlekednek, közel 2700 kilométeres távot küzdenek le. Ezek eredetileg postahajók voltak, de hamar nagy igény mutatkozott a személyszállításra is.

A járatok továbbra is kompnak és részben teherhajóknak minősülnek, melyek 34 norvég kikötőt érintenek. Télen fontos szerepük van az élelmiszer szállítmányok célba juttatásában, és az északi lakosság ellátásában. Persze a hajók turizmusban betöltött szerepe sem elhanyagolható, hiszen évente sok ezren járják végig az útvonalat. A Hurtugruten hajói több szakaszon veszélyes vizeken kelnek át. A téli hónapokban a Stad-félsziget megkerülése jelent kihívást a személyzetnek, amikor a viharos szél óriási hullámokat korbácsol a nyílt tengeren.

A félszigetnél gyakran tombolnak viharok, általában itt mérik a legerősebb széllökéseket az országban, a második világháború óta közel félszáz hajószerencsétlenség történt, amiben 35-en vesztették életüket. Ezért is vetődött fel már évekkel ezelőtt a hajóalagút ötlete, amelynek építése várhatóan idén megkezdődik.

A 19. század elején Norvégia teljes északi része, főleg a hosszú téli hónapokban el volt vágva a külvilágtól, ezért a norvég állam megoldást keresett az északi területek közlekedésének problémáira. Végül a kereskedelmi hajózás mellett döntöttek.

Átfúrják a félszigetet

A tervek szerint a Stad-félszigetet fúrnák át, ezzel létrejönne a világ első hajóalagútja, ami 49 méter magas, 38 méter széles, 1,7 kilométer hosszú lesz. A mérnökök úgy számolják: 3 millió köbméter sziklát kell kivájni, amely során 8 millió tonna törmelék keletkezik.

A beruházás – átszámítva – körülbelül 91 milliárd forintba kerül, és 4-5 év alatt készül el. Nem véletlen, hogy a horribilis költségekről évek óta zajlik a vita a skandináv államban, de most úgy tűnik, minden akadály elhárul.

Az alagúton óránként 5 hajó tud majd áthaladni. A két fjordot összekötő létesítményt elsősorban nagyobb járművek használhatják, beleértve a Hurtigruten járatait is, amelyek így sokkal biztonságosabb körülmények között szállíthatják az utasokat. Persze ehhez tapasztalt személyzetekre lesz szükség.

Az elmúlt hónapokban már számos szimulátortesztet végeztek, amely során azt vizsgálták, a különféle méretű hajók, milyen manőverezéssel tudják megközelíteni az alagút bejáratát.

Terje Andraessen projektvezető úgy fogalmazott: viharos időjárási körülmények között is szimulálták az alagúton történő áthaladást. Erre azért van szükség, mivel tükörsima víz esetében is komoly kihívást jelent majd a kapitányoknak az átkelés, hiszen a konténerszállítók és szállodahajók, valamint az alagút fala között minimális távolság marad.

Norvégia alagutakban eddig is jó volt

A norvégok büszkélkedhetnek a világ leghosszabb közúti alagútjával. A Laerdal alagút 2000-ben épült meg és 24,5 kilométer hosszú. A beruházás során itt 2,5 millió köbméter sziklát kellett kirobbantani és eltávolítani a nyomvonalról. Látványos létesítmény jött létre. Mivel a sofőröket mentálisan igencsak megterhelné egy ilyen hosszúságú alagúton való áthaladás, ezért a tervezés során erre is gondoltak a szakemberek: négy pihenőhelyet alakítottak ki a szakaszon, melyeket sárga és kék fényekkel világítottak meg a természetes hatás kedvéért. A világ leghosszabb közúti alagútja 40 milliárd forintból készült el 18 évvel ezelőtt.