Az első klímamenekültek

Az eltűnő szigetek közé tartozik a turisták által kevésbé látogatott, ám az elmúlt években a nemzetközi hírfolyamban is szereplő Kiribati és Tuvalu. Innen származik az a férfi, akit a világ első klímamenekültjeként emlegetnek, és aki a klímaváltozásra hivatkozva kért menedékjogot Új-Zélandon pár évvel ezelőtt. A kutatók szerint ezek a Csendes-óceáni szigetek alig emelkednek ki a vízből, a legmagasabb pontjuk 3-4 méter körül van, így a tengerszint minimális növekedése is katasztrófát okozhat. Az áradások és a heves esőzések folyamatosan erodálják a szigetet, a víz egyre nagyobb területeket hódít el az őslakóktól, akik viszont hallani sem akarnak a költözésről. Pedig az ország vezetése nagy erőkkel dolgozik ezen.

Hódító hullámok

Születtek tervek arra, hogy milyen építményekkel, gátrendszerrel lehetne megvédeni az atollokat. Ezek azonban olyan sokba kerülnének, hogy a szegénységgel küzdő miniállamok aligha tudnák finanszírozni a beruházást. A hétköznapokat rendszeresen megnehezíti, hogy a zsebkendőnyi mezőgazdasági területeket folyamatosan elönti a sós víz, így azok alkalmatlanok lesznek a termelésre. Tuvalun él olyan család, amelynek tagjai 10 év alatt háromszor költöztették arrébb otthonukat, mert az óceán állandóan veszélyezteti őket.

Kormányülés búvárruhában

Hasonló cipőben jár a turizmusból élő, több mint ezer szigetből és atollból álló ország, a Maldív Köztársaság, az Indiai-óceánban. Az itteni kormányzat már évek óta kongatja a vészharangokat a világ széndioxid-kibocsátása és a globális felmelegedés miatt, mivel véleményük szerint az első államok között lehetnek a jövőben, melyeket elönt a víz. Arra is volt példa, hogy a kormány az óceánban ülésezett, jelezve a világsajtónak, a nagyhatalmaknak és a legtöbb szennyezést kibocsátó államoknak, milyen problémákkal néznek szembe.

Földet vennének a kontinensen

Egyébként nem véletlen, hogy ez az ország a világ egyik legdrágább helye. A kormányzat a turizmusból befolyt bevételekből próbál tartalékokat képezni a jövőre. Hosszútávon az is terveik között szerepel, hogy földterületeket vásárolnak a szárazföldön, például Indiában. Erről a maldív elnök már többször is nyilatkozott. Ez persze számos nemzetközi jogi kérdést vet fel.

Nem csupán a maldívok gondolkodnak hasonlóban, Kiribati és Tuvalu is földet venne egy biztonságosabb helyen, a többi között már a fiji kormánnyal is tárgyaltak erről.

Galápagoson megnehezítették a turisták dolgát

A Csendes-óceáni világhírű szigetcsoporton egészen különleges élővilág maradt fönn annak köszönhetően, hogy a terület rendkívül sokáig lakatlan volt. Óriásteknősök, gyíkok, leguánok, fókák otthona ez. A hüllők békések, nem tanultak meg félni az embertől, egészen közel lehet hozzájuk menni, a turisták boldogan szelfiznek velük. Ezen a helyen az is előfordul, hogy a fókák elfoglalják a parton felejtett nyugágyakat.

Pár évvel ezelőtt az UNESCO levetette a Galápagos-szigeteket arról a listáról, amely a veszélyeztetett világörökségi helyeket tartalmazza. A döntést akkor azzal indokolták, hogy Ecuador – ahová a szigetek tartoznak – sokat fejlődött az utóbbi években, és sokat tett a térség megőrzéséért. Ugyanakkor – a csillagászati árak ellenére – a hatalmas turistaáradat komolyan veszélyezteti a törékeny élővilágot, és az El Nino jelenség is. Kutatók azt vizsgálták az elmúlt nyáron, hogy a felmelegedés, milyen hatással van az itt élő hüllők tápanyagforrásaira.

A turisták egyre növekvő száma miatt a kormányzat rendkívül szigorú intézkedéseket vezetett be az elmúlt években, és megpróbálta elősegíteni a környezetbarát ökoturizmust. Önmagában már a Galaposra való eljutás is rendkívül drága, ezzel is fékezni akarták a vendégáradatot. Szabályozták, hogy a tengerjáró hajók, milyen irányból és meddig közelíthetik meg a szigeteket. Ha a vendégek szigetről-szigetre járnak, az új állomás előtt mindig fertőtleníteniük kell cipőjüket a Galápagoson élő mintegy kilencezer állatfaj érdekében. Egyébként a szigetcsoporton működik a világ egyik legzöldebb repülőtere, amit az utóbbi években építettek át.

Megmarad-e a Nagy-korallzátony?

A veszélyeztetett helyek szokták emlegetni a Nagy-korallzátonyt, Ausztrália észak-keleti partvidékén. Komoly erőfeszítést jelent a part menti szennyezések megakadályozása, és az ökoszisztéma megőrzése. Négy évvel ezelőtt az áradásokkal mezőgazdasági szerekkel, tápanyagokkal és rovarirtóval szennyezett víz került a tengerbe, ami elérte a zátonyt is. A hordalék súlyosan érintette a természetvédelmi területet. Aztán három millió köbméter iszapot engedtek a tengerbe, ami szintén nem tett jót a terület egy részének. Az is felvetődött, hogy az UNESCO elveszi a világörökségi címet a Nagy-korallzátonytól.

A 2000 kilométer hosszú képződmény az űrből is jól látszik, 34 millió hektáron terül el, 3000 zátonyból és több száz szigetből áll. A fantasztikus képződményről először 1769-ben Cook kapitány adott hírt.

Velence süllyed és elnéptelenedik

A világörökség részét képező, vízre épült várost is a környezete veszélyezteti. Velence szépen lassan, milliméterről milliméterre süllyed, az adatok szerint 100 év alatt 20 centivel került mélyebbre. Nem régiben épült meg a történelmi város védelme érdekében a Mose névre keresztelt gátrendszer, ami a tervek szerint az áradások miatti vízszintemelkedéstől óvja meg Velencét.

Sokáig vita tárgyát képezte, hogy beengedjék-e a Canal Grande környékére a sokemeletes tengerjárókat. A Velence fölé tornyosuló hajók által keltett hullámok ugyanis szintén gyengítik a város alapjait. Velence vezetői szerint ráadásul a szállodahajók viszonylag kevés bevételt hoznak a városnak: az utasok keveset időznek a csatornák környékén, a sikátorokban, sőt az utasok egy része jellemzően ki sem száll, hiszen a felső fedélzetről különleges panoráma nyílik a történelmi szigetekre.

Velence nemcsak a vízzel küzd, hanem az elnéptelenedéssel is, a cölöpökön álló házakban egyre kevesebb városlakó él, a kereskedők, az árusok, a gondolások, vízitaxisok jelentős része ingázó, sokan átköltöztek a szárazföldre. Kutatók szerint 100 éven belül egy olyan szellemváros lehet Velence, ahol évente egyébként 20 millió turista fordul meg.