Az Aurora Borealist először látni olyan élmény, hogy percekig nem térsz magadhoz, megszólalni is nehéz. Aki már tűnődött az égi jelenségen, azt mondja, hogy nem elég egyszer megnézni, idővel visszavágyik az ember valamelyik északi országba, ahonnan jól megfigyelhető a sarki fény. Nem olcsó mulatság, és némi szervezést is igényel, ha valaki igazán jó helyről szeretné csodálni a varázslatos fényjátékot és ha nem akar teljesen szétfagyni az éjszakában. Kovács Csaba fotográfus már járt Norvégiában, egy négyfős társasággal utazott az ország északi részére, hogy fotózza az Aurora Borealist.

Más az élmény Izlandon, Norvégiában, Svédországban és Finnországban is. Norvégia azért ideális hely, mivel az ország szélét súrolja a Golf-áramlat egyik ága, így ott valamivel elviselhetőbb a klíma, a tenger sem fagy be. Amikor télen megérkeztek Tromsoba, kellemes 0 fok volt napközben, a leghidegebb éjszaka is „csak” -17 fokot mutattak a hőmérők, miközben Svédországban például akkor -30 fok körüli hőmérséklet tombolt. Tromso az ország nyolcadik legnagyobb városa. Bizonyos szempontból a „legek” városa: itt működik a világ legészakibb egyeteme, sörfőzdéje, botanikus kertje és planetáriuma.

Kovács Csaba (www.csaba-kovacs.com) egyébként alapból a fotózás egy különleges formájával foglalkozik most már több, mint három éve. Szolárgráfiákat készít különféle dobozokból átalakított lyukkamerákkal, melyek fényérzékeny papírt tartalmaznak. 150 kamerája dolgozik az ország minden pontján, gyakran 3-4 hónapon át. Olyan helyszíneket választ, ahol egy-egy jellegzetes épület látható. A felvételeken pedig megfigyelhető a Nap járása fényes csíkok formájában. Tavaly egyik alkotását “A nap fotójának” választotta a NASA. Északra nem ilyen eszközökkel indult.

Az ember mindig várja a megérkezés pillanatát, úrrá lesz rajta a kíváncsiság, főleg ha olyan helyre megy, ahol még nem járt. Fent, északon ez hatványozottan igaz, mivel valamennyire lutri, hogy láthatod-e az északi fényt, megtréfál az időjárás, vagy kegyes lesz hozzád – magyarázza Csaba. Sokan 3-4 napos túrákat szerveznek, és könnyen előfordulhat, hogy ezalatt végig felhős az ég, vagy folyamatosan havazik.

Csabáék csapatának szerencséje volt. Egyből az első éjszaka kitisztult az ég. Először csak azt érezték, hogy valami különleges történik felettük, aztán egyszer csak megjelent a páratlan fényjáték, amiről egyszerűen nem tudja levenni az embert a szemét, valósággal rabul ejti. Csaba szerint nem lehet hozzászokni a látványhoz, és különleges hangulat kerítette hatalmába, amikor például hajnali négykor ágyba került, és azon töprengett, hogy gyakorlatilag egy varázslat zajlik felette.

Nem könnyű ilyenkor nyugovóra térni, mivel az ember minden percet ki akar használni, élni akar a lehetőséggel, ami megadatott neki. És akkor a lenyűgöző tájról, a csipkézett hegyláncokról még nem beszéltünk.

Mindenképpen hosszú záridős képeket érdemes készíteni, mivel a fotókon akkor jön át valamennyire a látvány. A legtöbb felvételen az északi fény általában zöld, de ügyes beállításokkal, jó szűrőkkel megjeleníthető a többi színtartomány is. Csaba több mint ezer képpel tért haza.

Azt mondja, általában 30 másodperc körüli záridőkkel dolgozott. Ez nagyjából optimális idő ahhoz, hogy a csillagok még pontként tűnjenek fel, ennél nagyobb záridőnél már elmozdulnak és egy csíkként jelennek meg a felvételen. De készített másfélórás expozíciót is, amit sok 30 másodperces képből rakott össze, ezeken már jól megfigyelhető az ún. csillaghúzás.

A sarki fényt az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre lehet megfigyelni, ősztől-tavaszig. A légkörbe behatoló töltött részecskék idézik elő a fények táncát. A jelenség a római istennőről Auróráról kapta a nevét. A töltött részecskék többsége a Napból származik, de a tudomány szerint kisebb részük a Naprendszeren kívülről érkezik. Az Aurora Borealis az ultraibolya tartományban is erős. Ami szabad szemmel is jól látható, az jellemzően 100 kilométeres magasságban zajlik. Az északi fény többféle formában is feltűnhet: van, amikor csak foltokat és enyhén görbülő szalagokat láthatunk. Előfordulnak sávos alakzatok, egyenes fénynyalábok, melyek követik a Föld formáját. A legszerencsésebbek talán azok, akiknek sikerül elcsípni azt az időszakot, amikor az északi fény hatalmas, hullámzó fátyolként borítja be az égboltot.

Gyengülő akkumulátor

Kell egy jó tükörreflexes gép, néhány jó objektív, egy állvány és egy távkioldó, utóbbi főleg a hosszú záridős képek miatt. A Nikon és Canon jellemzően jól bírja a -15 fok alatti hideget még olyan körülmények között is, hogy a pára időnként kicsapódik és ráfagy az állványra. Ami a gyenge pont, az az akkumulátor, ilyen hőmérsékletnél már gyengül a teljesítménye, ezért érdemes betárazni néhány pótakksit. Csaba szerint három akkumulátorral már egészen jól végigcsinálható egy ilyen program.

Usánka és jégeralsó

Nagyon meg kell gondolni, hogy milyen öltözetet választunk. A síruha néhány aláöltözettel elengedhetetlen, de érdemes megnézni, hogy milyen cipőt húzunk, és hogy megfelelő védelmet nyújt-e a lábbeli -10 fok alatt, nedves környezetben. Itt kifejezetten érvényes a skandinávok mondása, hogy nincs rossz idő, csak rossz öltözet. Ezalatt pedig általában a megfelelő, réteges ruházatot értik. Jártak olyan terepen, ahol csak hótaposóval lehetett gyalogosan közlekedni.

Túrák

Az északra szakosodott utazási irodák a mostani szezonban 180.000-250.000 forint közötti áron kínálják a 6-7 napos túrákat, de ebben nincs benne a repülőjegy, ami általában 90.000-130.000 forint között mozog. Jellemzően 7-10 fős csoportokat hirdetnek. Nemcsak az északi fény fotózása szerepel a programban, hanem kutyaszánozás, ki lehet próbálni a motoros szánt, lehet szaunázás utáni üstfürdőt venni, jégfalat mászni, rénszarvasokat megfigyelni, vadasparkba vagy husky farmra menni.

Fotók & videó: Kovács Csaba