Többször megkerülte a Földet

Megdöbbentő számot mutat Czeuz László biciklijének kilométerórája: 98715 km. A pekingi olimpia óta tekert ennyit. Ez akkora táv, mintha két és félszer végigment volna az Egyenlítő mentén. De ennél jóval többet kerékpározott, hiszen ez a 2008 óta gyűjtött adat. A nyugdíjas testnevelő, Pécel sportreferense 1992, azaz a barcelonai világjátékok óta minden olimpiára eltekert. Úgy döntött, Riót sem fogja kihagyni, a kilométerek gyűjtését már az év elején elkezdte.

Barcelonáig a lányával biciklizett

Egy kósza gondolatból született az ötlet, hogy a 90-es évek elején lányával együtt eltekerjen Barcelonába. Az oda-vissza közel 5200 kilométeres utat úgy tették meg, hogy naponta átlagosan 160 kilométert haladtak. Amikor megérkeztek a katalán fővárosba, egy kicsit ünnepeltek, megnézték a várost, aztán egy nappal később indultak is vissza, mivel nem volt elegendő pénzük. A testnevelő tanár úgy érezte, a túra olyannyira jól sikerült, hogy mindenképpen folytatni akarja. Célként tűzte ki, hogy a jövőbeli kalandokon javítani fog az eredményein és a teljesítményén.

Hirdetés

Athén túl közel volt, ezért hosszabb úton ment

Az atlantai olimpiára majdnem 7400 kilométert biciklizett, úgy hogy a napi átlag 190 km felett volt. A 8000 kilométeres sydney-i úton naponta már több mint 200 kilométert tett meg. Mivel Athén túl közel volt, ezért úgy döntött, hogy a görög fővárosba kerülőúton, a többi között Olaszországon át megy, hogy növelje a kilométerek számát. Hasonló volt a helyzet a londoni túra esetében is. Cseuz László ott volt Pekingben is. Viszont nem kelet, hanem nyugat felé indult el. Áttekert Európán, repülőre szállt, majd átszelte az Egyesült Államokat és Kanadát. A nyugati partról átrepült Sanghajba, innen pedig ismét két keréken folytatta útját a kínai fővárosig, összesen 11420 kilométert gyűjtve.

Cseuz László 60 évet töltött Szentesen. Testnevelő volt egy iskolában. Amikor nyugdíjba vonult, szeretett volna továbbdolgozni, de régi lakhelyén nem talált állást. Végül a péceli önkormányzat kínált neki munkát. Két évvel ezelőtt költözött a Pest megyei településre, ahol most a város sportéletét igazgatja. Igyekszik minden korosztályt megmozgatni. Hetente szervez különféle versenyeket, túrákat, kirándulásokat kicsiknek és nagyoknak egyaránt, de elindított egy kerékpáros klubot is. Voltak már hegyi túrán a Mátrában, körbetekerték a Balatont és a Tisza-tavat, a héten pedig görkorcsolyaversenyt rendez iskolásoknak. 

Irány Rió

Cseuz László precíz ember, ügyel arra, hogy azt a távot is lebiciklizze, amit valójában repülővel tesz meg. Ezért kezdte el gyűjteni már januárban a riói kilométereket. Minden nap teker, az időjárás pedig nem állja útját. Akkor is felül a bringára, ha mínuszok röpködnek, akkor is, ha esik a hó vagy szakad az eső és erős szél fúj. Folyamatosan edzésben tartja magát. A brazíliai világjátékokra július végén indul majd. Amsterdamig kerékpáron, itt gépre száll, elrepül Sao Paulóig, ahonnan újból kerékpáron halad Rióig.

 

Négy napot tölt majd az olimpia helyszínén, két versenyt fog megnézni, a jegyfoglalását épp a napokban igazolták vissza. Sokan féltik a péceli sportélet szervezőjét. Részben a Zika vírustól, részben a rablóktól. A két brazil nagyváros között favelákon, nyomornegyedeken át vezet az út. Többen azt mesélték neki: szinte lehetetlen úgy megérkezni Rióba, hogy valahol ne vegyék el az ember pénzének egy részét. Cseuz László azonban óvatos, sok mindennel találkozott az eddigi hat úton.

Egy percre sem hagyta magára a bringát

A sportember rengeteget spórol, hogy négyévente belevágjon a kalandba. Fő támogatója a péceli önkormányzat, de segítik volt diákjai is, egykori osztályának tanulói Szentesről. Igyekszik költséghatékonyan megszervezni a túrákat. A legtöbb úton ezért általában vadkempingezett.

Ott tért nyugovóra, ahol vagy folyamatosan jöttek-mentek körülötte, vagy senki sem látta, próbálta a legbiztonságosabbnak tűnő helyet kiválasztani. Aludt barlangban, búzatáblában, főtéri padokon, de arra is volt példa, hogy befogadták, mert útközben felfigyeltek rá. Kanadában jellemzően olcsó motelekben szállt meg.

A kerékpárt pedig sosem tévesztette szem elől. Ha ellopják, mindennek vége – teszi hozzá. Ezért általában csak benzinkutakon tud étkezni, ez pedig nem a legolcsóbb megoldás, de a bicikli mindennél többet ér. Nagyjából 20 kilós felszerelést visz magával. Néhány váltás ruhát, gyógyszert, kötszert és a legfontosabb szerszámokat, ha javítani kellene a járgányt. 8-10 ezer kilométeren pedig előfordulnak technikai zűrök. Meggyengült, kiesett küllők, defektek, szétesett fék – ezek a leggyakoribb hibák, amiket orvosolni kell.

Hirdetés

A világ ezer arcát látta már

A Távol-Keleten egyaránt találkozott a mélyszegénységgel és a legmodernebb városokkal, megtapasztalta a kanadai fagyot és metsző hideget, a sivatag viszontagságait, Ausztráliában tekert olyan úton, ami több száz kilométeren át nyílegyenes volt, egyetlen görbület sem volt benne, és előfordult, hogy napi 12 liter folyadékot kellett magához vennie az elviselhetetlen hőségben. Egyetlen komoly balesete volt, amikor Adelaide közelében egy autó elütötte. Hatalmasat esett, de a sisak megvédte, kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet, és a bringa is javítható volt, így viszonylag gyorsan tudta folytatni az útját.

Az meséli: leírhatatlan, amikor megérkezik az olimpia helyszínére, de a felszabadultság és a siker érzése akkor lesz rajta úrrá, amikor hazatér. Cseuz László miközben gőzerővel készül Rióba, már kacérkodik a 2020-as tokiói túra gondolatával. Azt mondja: lehet, hogy az lesz majd a jutalomjáték, az eddigi sikerek megkoronázása, hogy Tokióba már nem biciklivel megy, hanem repülővel, klasszikus turistaként és csak a szigetországban teker egy keveset.